Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Kőhegyi Mihály: Próbált orvosságok 1684-ből

ismeri: „Fövény ellen való kő"-néven. — Szavunkat először Comenius szótározza: „A vizeletnek megszoruk'sa a könec, fövénynec kezdeti." (Amos Comenius : Janua linquae Latináé eserata aurea, in hung, linquam translata per Stephanum Beniamin Szilágyi. Kolozsvár, 1673.) 57. 11. Nehezen olvasható, értelmetlen szó. A szöveg összefüggéséből nyilvánvalóan itt mennyiségnek kell állnia. 12. Most. 13. Öregebb. 14. Edényben. 15. Czupka = „Gyümölcs szára, csumája, melyről fogva termőágról alá lóg." Czuczor Gergely—Fogarasi János: A magyarnyelv szótára. I. 1090. (Bp., 1862.) 16. Candiszuker, zukerkandl. A kifejezés czuczkor-kándia alakban Cseh Márton: Lovak orvosságos könyvecskéje 3. (Lőcse, 1676.) előfordul. 17. A szó feltételezhetően valamelyik szláv nyelvből került hozzánk, bár Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai I —II. (Bp., 1955.) nem ismeri. IS. Vinum malvaticum. Molnár Albert: Dictionarium UngaricoLatinum (Norimberga 1604.) — Szövegben is előfordul: „Meeg malasatys fewt méreggel yzyk" Pesti Gábor : Aesopus Fabulai 35b (Bécs, 1536.) — „Meg-édesitett malosaval itatá." Ágoston Péter: Mirrhaszedő zarándok 14. (Nagyszombat, 1672.) 19. Nyelvünkből kihalt szó, pálinkát jelentett. A Nyelvtörténeti Szótár nem említi, de a szó gorelyka alakban 1660-ból Kemény János Önéletírásában (Magyar Nyelv, 27 :319) megtalálható, sőt a mienkkel egyező alapban is ismeretes 1658-ból (Történelmi Tár, 1882 : 613). 20. Azny = ázni, áztatni, borogatni. 21. Venyigét. 22. Ilyen alakban ismeretlen, de sérés alakja ismeretes. „Czeglédi uram küldött valami kenetet seresről és minden nap azzal kenettettem." Deák Farkas: Magyar hölgyek levelei, 1515 — 1709. (Bp., 1879.) 223. — Magyarázatát Pápai Páriz Ferenc szótárának Bod-féle bővített kiadásában (Szeben, 1767.) találjuk meg: Verletzung, schmerz. 23. Kötözd, kössed.