Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Balogh János: Az Új Szt. János Kórház keletkezésének főbb adatai

és ezért arra kérték Rupp közjegyzőt, hogy az ajánlatokat jogi szempontból alaposan vizsgálja meg, mert félő, hogy komolyabb tárgyalások esetén az ajánlattevők visszalépnek, illetőleg a telkek árát felhajtják. 1888-ban a főváros hozzáfogott az ún. Diósárok szabályozásához. A szabályozási munkálatokra — iszapfogó meg­építésére — 27 300 forintot szavaztak meg. Ebben az évben külön­ben megkezdődött a számbajöhető telkek tulajdonosaitól az ún. jogkötelező nyilatkozatok vétele, ezt az ügyet Rupp Zsigmond királyi közjegyző intézte. Nagyon érdekes Ruppmk Haberhauer tanácsnokhoz, a közegészségügyi osztály vezetőjéhez - aki egyben a kórház építésére alakult felügyelő bizottmány elnöke is volt — intézett levele, amelyben Rupp megírja, hogy a felek nagyon maka­csok és a telkek vételárából nem akarnak engedni. Ebből az érdekes levélből az is kitűnik, hogy az akkor érvényben levő jogi eljárás szerint nem volt célszerű túl korán kivenni a jogkötelező nyilat­kozatot, mert ha a tanács nehezen hozza meg a döntést és a jog­kötelező nyilatkozatok érvényessége lejár, akkor a törvény még a kisajátításra sem ad módot. Hogy a tanács milyen mereven és késedelmesen tudott dűlőre jutni ebben a fontos ügyben, az az alábbiakból világosan kitűnik. Közben a belügyminiszter állan­dóan sürgette a fővárost a kórház megépítésére. Amikor az 1872. évi 36; törvénycikk elrendelte Óbuda Magyar Kirányi Mezőváros (a magyar királyné koronabirtoka), Buda szabad királyi város, a Margitsziget, Pest szabad királyi város Budapest néven történő egyesítését, a város törvényhatósággá történő szer­vezése kapcsán, az új főváros bizonyos vonatkozásokban meg­lehetős autonómiát kapott ugyan, de a főváros ügyeibe az állam­hatóságnak, és így elsősorban a belügyminiszternek beavatkozási jogköre volt. így azután előfordultak olyan mulatságos esetek is, hogy a törvényhatósági autonómia virágkorában a belügyminiszter nem járult hozzá egy új, havi 10 forintos fizetéssel járó temetőőri állás létesítéséhez. A polgármester a belügyminiszter sürgetésére utasította a mér­nöki hivatalt, „hozzávetőleges" költségvetés elkészítésére, amelyet a mérnöki hivatal 1888. szeptember 11-ére készített el. Ez az ideig­lenes költségvetés a Kútvölgyi dűlőben eszközölt, építkezés összegét­körülbelül 680 000 forintban, a külső Városmajor utca esetében

Next

/
Thumbnails
Contents