Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Dr. Varga Lajos: Adatok az 1848-ban, „Moldovában és Oláhhonban kiütött cholera járvány" megismeréséhez

a pálosok egykori klastromához a jogászokért, filozopterekért" (Magyar É.). Az 1848-as forradalom legfontosabb vívmányai a következők voltak: jogegyenlőség és közös közteherviselés (1848. VIII. t. c). Megszűnt az úrbéri szolgáltatás (1848. IX. t. c.) és a jobbágyság kilencszáz éves intézménye. Az 1848. XX. t. c. rögzítette az egyházak teljes egyenjogúságát és a szabad vallásgyakorlatot. Sajtószabadság lett (1848. XVIII. t. a). Röviddel a forradalom kitörése után megindult a forradalmi vívmányok megerősítését szolgáló szervezkedés. Hozzákezdtek az egészségügyi szolgálat átszervezéséhez is. Az orvosdoktori és orvostanári testület („orvosi kar") választmányt küldött ki Csausz Márton elnökletével (a titkári teendők ellátásával Kovács Sebestyén Endrét bízták meg), hogy dolgozza ki az „alladalmi közegészségi és orvosi ügy rendezésé"-ről szóló javaslatot. A Pesti Hírlap május 4-i számában megjelent Klauzál Gábor kereskedelmi miniszter április 29-én kelt rendelete, amely a közegészségügyet a Földművelés, Ipar és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe utalta. Május 1-vel megszervezték az új egészségügyi osztályt, személyzetük kinevezése is megtörtént: „...osztályfőnök: Stáhly Ignácz; miniszteri tanácsnok, egyszersmind országos főorvos: Sauer Ignácz. Egészségügyi tanácsnokok: Eckstein Frigyes: kezeli a közegészségi intézetek ügyeit; Havas Ignácz: az orvostörvényszéki; Tormay Károly: az orvosrendőrségi; Wagner Dániel: a gyógyszerészi, és Zlamál Vilmos : az állatgyógyászati ügyeket..." A kinevezés után nem sokkal Eckstein Frigyes és Tormay Károly megbízást kapott arra, hogy Plósz Lajossal együtt a „Moldvaés Oláhországban" kitört cholera járványt tanulmányozza és a megfelelő intézkedésekre készítsen javaslatot. A Magyar Országos Levéltárban az idevonatkozó jelentéseket megtaláltuk és ezeket kívánjuk ismertetni. Mielőtt a jelentések ismertetésére áttérnénk, megemlítjük, hogy a bécsi kormány Pulszky Ferenc „álladalmi titkár" aláírásával 1848. május 30-án kelt levélben értesítette a magyar külügyminisztert, miszerint... „A földművelés, ipar és kereskedelmi Minisztériumit