Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)
Kőhegyi Mihály: Próbált orvosságok 1684-ből
Flastrom gyomorra való a midőn ize nincsen az ételnec. Végy kék papirost, rakd rea fris Boldog Asszony mentáját önezd megh az leveleket kardus avagy peniglen fahé vizzivell Rozmarinkot, kakuk füvet es Cziprust jol megh szaritvan ezt az három féle füvet törd Pora, és hincz megh felül megh eczetet Boldogh Asszony mentáját azután kötzöt [23 ] az gyomrodra, napestigh rajta tartvan az gyomrodon". * A fenti kézirat közzétételével a megirandó magyar orvostörténethez kívántunk néhány vonással hozzájárulni. Meggyőződésünk, hogy az ilyen apró adatközlések majd valakinek a kezében teljes egésszé kerekednek. IRODALOM 1. Palla Ákos : A Biga Salutis nevű ősnyomtatvány orvostörténeti vonatkozásai. Orvosi Hetilap, 30. szám,1954. 2. Hahn Géza: A magyar egészségügy története 12. (Bp., 1960.) 3. Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 10. (Budapest, 1936.) 4. Nagy Iván : Magyarország családai IV. köt. (Pesten, 1857 — 1865)— Pettkó Béla—Illésy János: A királyi könyvek 1527 —1867. (Bp., 1895.) ő. Borovszky Samu szerk.: Pozsony vármegye 690 — 691. (Magyarország vármegyéi és városai. Bp., é. n.). 6. Bencze József dr.: Az empirikus doktorkodásról és annak kéziratairól (Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica 6-7. köt. Bp., 1957.) 7. A közlésnél a Magyar Tudományos Akadémiának a régi szövegek kiadására vonatkozó szabályait tartottuk szemünk előtt. Szövegünk helyesírása ingadozik, a vesszőket gyakran elhagyja, interpunctiója esetleges. 8. Teteje = nyilván rügye. 9. Alulról, mélyről. 10. A kifejezés többször megtalálható régi magyar irodalmunkban s ezek alapján értelmezhető. Szerepel Méliusz Juhász Péter : Herbáriumában, ahol az iglitzke tövist (genista) ajánlja belső használatra: ,,Igen jó, ha gyakorta élsz vele, borban iszod, követ és fövént ront az Vesékben." — Kecskeméti W. Péter Ötvésmesterségről írt könyve, kiadta Ballagi Aladár (Archeológiai Értesítő 1884.)