Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 30. (Budapest, 1964)

Grynaeus Tamás: Gyógynövényárusok Szeged piacain

Pünkösd felé kezdik seperni, „mint a salétrom a ház alját (kivirágozza), úgy jön föl. A föld szüli eső után néhány nappal: kell rá jó idő. Összesöpörjük, úgy elválik a rendes sziksó a földiül, mint a hó a fagytól, ha meg van fagyva az alja" (P. T.). „Tavasszal lehet söpreni, meg ősszel. Ha eső van, (s) utána jó idő, úgy gyün fel, mint a pattogatott kukorica, oszt söpörjük össze. Összesöpörjük, megrostáljuk. (Mire használják?) Szappanfőzésre, súrolni (edényt, asztalt, kilincseket). Talicskával, háton, lepedőben, papírzsákban hozzuk haza" (Sz. S.). Papírzsákban ezt is megtaláljuk kirakott portékájuk között, félliterszámra árulják. VII. Pióca Mári és Etel néni, valamint a Mars téri árusok piócát is fognak és árulják. Erről részletesen más munkámban számoltam be [28], Függelék Gyűjtés közben hallott, a szövegben nem szereplő szavak, szólások. „Akiket megoperálnak, olyanok, mint a drótozott fazék". „Valami termés volt benne (hasdaganat???), fájlalta a derekát, azt operálták ki". Betegségről: „Ha megérdemeljük, elveszi a bajt (Isten), ha nem: belehalunk". Akasztó = légyfogó. Rongypiac = Mars tér. Tüsök = tüske. Pogácsa szén = brikett. (P. T.) Paprikapiac — Valéria tér. Kinyérpiac = Klauzál tér. Meztelen = semmije sincs, nincstelen, szegény, (Este) „imádkozgatok, aztán lecsicsikálok". (Sz. S.)