Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Dr. Hahn Géza: Az első orvosok a magyarországi munkásmozgalomban

Jeimann Pál írta. A magyarországi munkásmozgalom e neves személyisége volt az, aki a múlt század 8o-as éveinek végén újból bevitte az osztályharcos szellemet a munkásmozgalomba és közreműködött az Általános Munkáspárt átszervezésében magyarországi szociáldemokrata párttá (1890). Engelmann szerint Krasser „félelem nélküli harcos" volt (ein Streiter mit furchtlosen Sinn), amit reformista beállítottság esetén bizonyára nem tartott volna róla. Krassert egyébként írásai miatt bíróság elé is állították, azonban felmentették. A magyarországi munkásmozgalom történetével foglalkozó munkák egy másik orvosról is tesznek említést, aki Engelmann radikális irányzatának híve volt: Schwarz Józseftől. Schwarz József életrajzi adatait mindeddig nem sikerült megállapítani. A Szinnyei-féle bibliográfia szerint oklevelét 1874-ben Bécsben szerezte. A magyar szociálhigiéne történetében egyrészt azáltal biztosított magának helyet, hogy a VIII. Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai Kongresszuson, amelyet 1894-ben Budapesten rendeztek, felszólalt a lakáskérdéssel kapcsolatosan és e problémát marxista módszerekkel világította meg, idézve Engels erre vonatkozó megállapításait. Rámutatott arra, hogy: „A főváros lakosságának jómódú osztályai annyival kényelmesebben laknak most, mint 10 év előtt, amennyivel ugyanezen idő alatt lakóhelyeikről a gyakori lebontások miatt elkergetett alsóbb néprétegek sűrűbben kénytelenek lakni, mint annakelőtte" (19). Felszólalását a Népszava is leközölte (20). Egyébként a munkássajtó nem valami dicsérőleg emlékezett meg a kongresszusról, mert annak rendezősége megtagadta a munkáslapok tudósítóitól a belépőjegyet azzal, hogy a kongresszus anyaga ezen lapok olvasókörét nem érdekelheti. „A VIII. Közegészségügyi és Demográfiai Kongresszus dolgozik és eszik" - írta a Népszava (21). Schwarz József, a Kongresszus alkalmával megállapításainak alátámasztására a külföldi orvosi lapok tudósítóival bejárta Budapest munkásnegyedeit (22). Az általuk tapasztaltakról jelent meg később az a cikk a Lancetben, amely indítékot nyújtott Farkas Jenőnek, a kiváló magyar szociálhigiénikusnak a munkáslakásokról szóló megrázó tanulmányainak megírásához. A továbbiakban Schwarz Józsefiéi, mint a hazai antialkoholista 7 Orvostörténeti Könyvtár közi. 97