Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Dr. Hahn Géza: Az első orvosok a magyarországi munkásmozgalomban

Béla (1868-1910) MÁV felügyelő nemcsak a munkakörében adódó visszásságokkal foglalkozott, hanem a gyermekmunka élesszavú leleplezésével is tiszteletreméltó helyet szerzett a hazai orvosi irodalomban. Ugyanakkor, amikor kiemeljük e neves orvosok aktív rokonszenvét a dolgozó nép iránt, hozzá kell fűznünk, hogy a munkásmozgalommal általában szemben álltak. Fodor József a szocializmus iránti hajlamosságot párhuzamba helyezte a fertőző betegségekkel szemben való hajlamossággal. Az ipari munkások helyzetéről átfogó tanulmányt hazánkban először Rózsay József (1815-1885), a pesti kórházak igazgató főorvosa írt: „A munkáskérdés közegészségi szempontból" (4) címmel. Rózsay már rámutatott arra, hogy „hazánk munkásosztálya nem éppen jogosulatlan követelményeivel és igényeivel alig maradand hátra franczia, angol és német testvéreitől." A munkások kedvezőtlen munkakörülményeit, hiányos táplálkozását, öltözködését, tisztálkodási lehetőségeit, a munkásnők különösen nehéz helyzetét ecsetelve, kijelenti: „Tegye meg az állam kötelességét a munkásosztály emelése, a munkaadók túlkapásai ellen megóvása, szellemi haladásáról gondoskodás által.". A magyarországi munkásmozgalommal való kapcsolatra elsősorban azoknak az orvosoknak volt alkalmuk, akik közreműködtek a munkásbetegbiztosítás által nyújtott orvosi ellátásban. 1870. április 30-án kezdte meg működését az Általános Munkás Betegsegélyző és Rokkantpénztár Farkas Károlynak, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének ösztönzésére. A pénztár a hazai ipar kibontakozásával és a munkásosztály szervezkedésével párhuzamosan gyorsan fejlődött, 1889-ben már 50529 tagot számlált. A Pénztár alapszabálya szerint azzal a céllal létesült, hogy a munkás „betegségében illően segélyeztessék, rokkantság esetére fenntartassék és halála esetén temetkezési járulékot, hátramaradottjainak gyámolítást biztosítson". Természetbeni segélyképpen a biztosítottnak ingyenes orvosi gyógykezelés és az orvos által rendelt ingyenes gyógyszersegély járt. Az orvosi ellátást kezdetben szerződéses orvosok végezték magánrendelőikben. A legkorábbi adatok Grünhut, Neumann, Warschalik orvosok nevét említik meg, a későbbiekben Szabó, Hochstein, Frankel (Frankel Leó fia?), Hadi, Krautsieder, Berger,