Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)
Dr. Harangby László: Mecsnyikov munkássága és jelentősége az orvostudományban
komolyan nem vett tanítványok magasztalják, de annál inkább szidalmazzák az ún. beérkezett tudósok, akik nem tudják soha megbocsátani, ha valaki minden küzdelem ellenére mégis csak elérte azt, amit ők kiörököltek, vagy kikönyököltek. Hiába utazott Mecsnyikov is Roux társaságában Marburgba Bebring első fiának keresztelőjére és a bölcső felett hiába fogtak kezet a nagy ellenfelek, a kis ellenfelek továbbra sem szűntek meg sárral dobálózni. Márpedig a jó csak ritkán, de a rossz mindig hitelre talál. Az általános rossz véleményt a közhiedelem sokkal jobban megőrzi, mint a jót. De nemcsak az magyarázza a Mecsnyikovta szórt szidalmakat, hogy világnézeti és tudományos ellenfelei - ha már legyőzni nem tudták - legalább személyiségét és jellemét igyekeztek befeketíteni, hanem még más is érthetővé teszi. Mecsnyikov mélyen megvetette a vagyonért való tudományosságot, a pénzre felváltható tudományos eredmények után szaladóknak már csak saját védelmükben is állást kellett foglalni ellene. Végül pedig mindezeken felül Mecsnyikov erényeiben és hibáiban túlságosan nyíltan emberi volt, és az örök emberi tulajdonságokat nem bírják látni azok, akik tudatlanságuknak önhittségébe burkolózva magukat emberfeletti lényeknek tekintik. Mecsnyikov halála óta közel 50 esztendő (47) telt el, emberi nagyságát és tudományos jelentőségét ma már egyre tisztábban látjuk, kutatásainak időszerűsége ma különösen nagy. A biológus Mecsnyikov munkássága először mutatta meg azt, hogy a biológiai alapismeretek jelentősége az orvostudományi ismeretek terén is kiemelkedő fontosságú. Legújabban egyre jobban világossá válik a biológia és az orvostudomány szoros kapcsolata. Azok, akik a két tudomány éles elválasztására törekednek, az orvostudomány haladását gátolják. Viszont azok, akik a kettő szoros egységét hirdetik, az orvostudomány legidőszerűbb célkitűzéseinek, pl. mikrobiológiai, immunitástani, gerontológiai problémák tisztázása érdekében dolgoznak. Mi tehát, akik Mecsnyikov szellemében vizsgáljuk a szervezet védekezésének útjait, az elöregedés kérdéseit, teljes joggal állapíthatjuk meg, hogy szellemében legfőbb célkitűzését, az elmúlás leküzdését önmagára vonatkozólag megvalósította, mert eltemetettnek hitt tanai újra itt élnek közöttünk és újból ihletnek bennünket.
