Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Dr. Katona Ibolya: Raisz Gedeon munkásságáról

az iskoláztatás megkezdésével bevégzettnek vélik a fizikai, testi nevelést, holott éppen az iskoláztatás teljes ideje alatt - a testi fejlődés korában - az iskolától meg kell követelni, hogy céljának tekintse a testi fejlődés elősegítését is. Követésre ajánlja több külföldi országban az óraközti szüneteknek - Schréber által már bevezetett - testgyakorlással való kitöltését. A hazai iskolaegészségügyet összehasonlítva Franciaországgal, Oroszországgal, Svájccal, Dániával, Angliával, igen elmaradottnak ítéli meg. Az iskolákban uralkodó tarthatatlan közegészségügyi állapotok megjavítását az iskolaegészségügy előfutárjai számos értekezésen, vándorgyűlésen követelték. Raisz azt a javaslatot terjeszti a vándorgyűlés elé, hogy keressék meg az Országos Közegészségi Tanácsot és a kidolgozás alatt levő „közegészségügyi és orvosügyi javaslat"-ba ... a tisztiorvosok teendői közé, a tanintézetek körüli orvosrendőri felügyeleti és ellenőrzési teendőket is iktassák be!" A következő esztendőben, 1869-ben, Raisz megválik iskolaorvosi állásától (ennek okát kiderítenem nem sikerült!), Nagymihályra költözik. Nagymihály járási székhely, és ennek orvosa lesz. Nagymihály különböző nemzetiségű (magyar, szlovák, német, lengyel) lakosságú nagyközség, mely járási szolgabírói székhely, királyi közjegyzőséggel, takarékpénztárral, két bankkal, sör- és malátagyárral, villamosművekkel, fiú- és leány polgári iskolával rendelkezik. Mint a Sztáray grófok uradalma, posta és vasútállomást is „kiérdemelt". Ilyen milieu-ben folytatja orvosi praxisát, ebben a körben küzködik az ország közegészségügyi helyzetének elmaradottságából adódó nehézségekkel. Mint járási orvos a betegségek leküzdéséhez, a nép egészségügyi felvilágosítását elsőrendű fontosságúnak tartja. A napilapok hasábjain szól a nagyközönséghez. Eredeti cikkein kívül, külföldi szerzők népszerűsítő cikkeit is ismerteti. így került sor 1883-ban a Pesti Hírlapnak a Revue des deux Mondes-ból átvett Claude Bernard „Népszerű idegkórtani értekezés" c. cikke közlésére. Egészségügyi felvilágosító előadásokat tart a nemibetegségekről, az alkoholizmusról, a tbc és egyéb járványos megbetegedésekről. Sátoraljaújhelyen „Az iszákosság és az ellene való védekezésről" c. előadásában (1899) számol be az Angliában és Skandináviában szerzett ta15 Orvostörténeti Könyvtár közi. 225