Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Dr. Daday András: Magyarország kórházai 1848-ban

segíteni nem lehetne, legalább az ott-tartózkodás által nem veszedelmesek a többi családnak. Más részről sok idült baj a köznépnél odahaza gyógyíthatatlan, mert nincs meg a szükséges ápolás, ide számíthat a bujakór, elmebetegség, görvély, vízkór, olyan bajok, melyek nagyobbára sebészi műtéteket kívánnak." Árva vármegyében bár 87 000 lakosa közül 80 000 uradalmakban lakott, kórházat mégsem találunk. Az ország harmadik kerületében, a Tisza mellékiben tíz vármegyét találunk 1 700 000 lakossal. Ennek fele magyar, a többi szlovák, orosz és német. A kerület öt vármegyéjében magyar, háromban tót, Kettőben orosz többséget találunk. Abaúj vármegyében egyedül a megyeszékhelyen, Kassán volt egy 50 ágyas kórház, amelyet 1830-ban létesítettek. Indító oka valószínűleg az volt, hogy a vármegyében közel 400 bányász, számos vashámori, porcelángyári és üveghutai munkás kereste kenyerét. Heves-Külső Szolnok vármegyében is több helyen találunk kórházat, ha a szolnokit nem is tartjuk annak, mert Feurer Ferenc főorvos szerint „nem egyéb, mint aggház, a törökszentmiklósival együtt, amelyekben elnyomorodott, elöregedett szegény helybeli lakosok ápoltatnak". Keszlerfy József szerint Egerben az Irgalmasoknak van szabad téren kórházuk 28 ággyal. Ebből azonban csak 15 ágy volt felszerelve. Gyöngyösön is volt kórház nagyszerű épületben 12 egyén részére. Ezek közül hat ágy alapítványi volt, a többi, fizető betegeknek tarttatik fenn". A kórtermek oly nagy méretűek voltak, hogy még 18 ágyat kényelmesen el lehetett helyezni. Ha az egész épületet betöltik, 100 beteg is elfért volna. Ez a kórház a külvárosban szabad téren, tágas utcában, kertektől körülvéve épült, tehát a legegészségesebb és legcsendesebb helyen. Egyik oldala északra, másik délre nyílik, udvara tágas, fákkal beültetett volt. A tiszai járásban Tiszafüreden találunk kórházat, amelyet az országos szemorvos létesített 20 szembeteg részére. A 92%-ig magyar Borsod vármegyében, ahol a kamaráknak, kegyes alapítványoknak, főpapoknak, mágnásoknak és nemeseknek voltak kiterjedt uradalmaik és birtokaik, Katona Mihály főorvos szerint kórházat nem találunk. Hasonló sors érte a szintén 90%-ig magyar Torna megyét is. A magyar többségű Zemplén megyében egyetlen kórházat találunk Sátoraljaújhelyen, amelyet 1833-ban közadakozásból létesítettek és 15 ágygyal szereltek fel. A szlovák többségű Sáros megye Barcs Edward fő-