Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)

nulja meg, hogy a természetnek egyetlen más részében sincsenek nagyobb csodák. Bár ezt én is felhasználhatnám azokkal szemben, akik ebben a forrásokról írt elbeszélésemben némely dolgot hihetetlennek látnak, mégis inkább arra intem őket, hogy ne tartsanak vakmerően hihetetlennek valamit is azokból, amit a természet csodálatos műveiről beszélnek, nehogy a végtelen Teremtő bölcsességét és hatalmát túlmerészen lekicsinyeljék. Nagyságos Báró, itt van levél gyanánt ez a kis könyvem. Soványabb talán annál, mint amit Magad vártál, vagy pedig az értekezésre kitűzött anyag megkíván. De mivel jól tudod, mennyire kevés a szabadidőm, méltányosságodra bízom nem annyira annak az elbírálását, amit elértem, mint inkább azét, amit el akartam érni. Az az egy bizonyos, hogy serényen igyekeztem a kedvedbe járni. IRODALOM 1. Allgemeines Gelehrten Lexicon I A - C 1750 Leipzig. 2. Veszprémi István: „Magyarország és Erdély Orvosainak Rövid Életrajza". Lipcse 1774, Budapest, i960. 3. Fraknói Franki Vilmos: „Mclanchton és magyarországi barátai". Századok 1874. 4. Fraknói Franki Vilmos: „Révay Ferenc fiainak iskoláztatása". Századok 1873. 5. Demkó Kálmán: „Magyar Orvosi Rend Története". Lőcse 1892. 6. Magyary-Kossa Gyula: „Magyar Orvosi Emlékek". I-IV. 7. Sumowsky Ulászló: „Orvostudomány Története". Budapest. 8. Horváth János: „A reformatio jegyében". 9. Tóth Béla: Magyar ritkaságok. Budapest, 1899. 10. Récsey Viktor: Az esztergomi Szent Lőrinc templom maradványai. Esztertergom, 1893. 11. Némethy Lajos: Miként jutott Esztergom 1543-ban árulás által török kézbe. (Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat II. évkönyve.) Esztergom, 1898. 12. A fordítás az 1595. évi kölni kiadásból készült.