Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)

roknak, mind pedig sok más népnek a védelmére, épsége megóvására. Ezt kárunkon és a bennünket fenyegető veszélyen naponként tapasztaljuk. An­nál súlyosabb és keservesebb az a veszteség, mely azáltal ért bennünket, hogy a török ezt a helyet tőlünk elragadta. De félre a keservekkel hadd kapjanak majd másutt helyet. Ha nem gátolna benne krónikásaink nagy te­kintélye, akik nagy egyetértéssel azt hagyomá­Buda neve nyozták ránk, hogy Budát, Buda király Attila testvére alapította és nevezte el, én - ha e név eredetéről más feltevést kellene szerkeszteni ­arra gyanakodnék, hogy mivel az ezen a helyen előforduló híres és nagyszámú hőforrás miatt a németek hajdan Bada-nak nevezték, a magyarok ezt egy betű kicserélésével Budának mondták. Hi­szen nem kétséges, hogy a második Pannóniá­nak ezeket a helyeit a hunok bevándorlása előtt a németek, vagyis a teutonok lakták. Éppily vál­Veszprém toztatással hívták a magyarok Veszprémnek, azt, ami a németeknél Weisprun volt, azaz fehér for­rás, mely nevet adott a helységnek. Még ma is mutogatják a vár alatt, mely a püspök székhe­lye. Esztergomi Am hadd térjek vissza most a hőforrásokra hévíz és a Duna partján haladva Istrogranumba vagy ahogy most hívják, Esztergomba érkezem. Ez a hely Magyarországon Buda után mindig a leg­híresebb volt. Itt az érsek székhelye, aki egy­személyben Magyarországnak a prímása. Annak a hegynek a tövében, melynek a tetején nagysze­rűen épített vár áll, s amerre a Duna folyik lé­tezik itt egy toronyba zárt melegforrás, ahová a várból meredek falon lehet lejutni. E forrás­ból akkora vízmennyiség fakad, hogy valaha malomkövet forgatott, most pedig dobhoz ha­sonló szivattyúgépet hajt, amellyel a Duna vizét

Next

/
Thumbnails
Contents