Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)

roknak, mind pedig sok más népnek a védelmére, épsége megóvására. Ezt kárunkon és a bennünket fenyegető veszélyen naponként tapasztaljuk. Annál súlyosabb és keservesebb az a veszteség, mely azáltal ért bennünket, hogy a török ezt a helyet tőlünk elragadta. De félre a keservekkel hadd kapjanak majd másutt helyet. Ha nem gátolna benne krónikásaink nagy tekintélye, akik nagy egyetértéssel azt hagyomáBuda neve nyozták ránk, hogy Budát, Buda király Attila testvére alapította és nevezte el, én - ha e név eredetéről más feltevést kellene szerkeszteni arra gyanakodnék, hogy mivel az ezen a helyen előforduló híres és nagyszámú hőforrás miatt a németek hajdan Bada-nak nevezték, a magyarok ezt egy betű kicserélésével Budának mondták. Hiszen nem kétséges, hogy a második Pannóniának ezeket a helyeit a hunok bevándorlása előtt a németek, vagyis a teutonok lakták. Éppily válVeszprém toztatással hívták a magyarok Veszprémnek, azt, ami a németeknél Weisprun volt, azaz fehér forrás, mely nevet adott a helységnek. Még ma is mutogatják a vár alatt, mely a püspök székhelye. Esztergomi Am hadd térjek vissza most a hőforrásokra hévíz és a Duna partján haladva Istrogranumba vagy ahogy most hívják, Esztergomba érkezem. Ez a hely Magyarországon Buda után mindig a leghíresebb volt. Itt az érsek székhelye, aki egyszemélyben Magyarországnak a prímása. Annak a hegynek a tövében, melynek a tetején nagyszerűen épített vár áll, s amerre a Duna folyik létezik itt egy toronyba zárt melegforrás, ahová a várból meredek falon lehet lejutni. E forrásból akkora vízmennyiség fakad, hogy valaha malomkövet forgatott, most pedig dobhoz hasonló szivattyúgépet hajt, amellyel a Duna vizét