Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

Jelen esetben is a bába megállapítását tartották hitelesnek és döntöttek annak ellenére, hogy a városban volt seborvos is. Ezt abból tudjuk, hogy ugyanezen év városi jegyzőkönyveiben a borbélyról is van említés sebkötésckkel és gyógyításokkal kapcsolatban [57]. Egy peres eljárás során olvashatjuk a következő évben, hogy Dutkás János óvári polgárt saját szolgája, Nagy János szóváltás közben kezén és fején megsebezte, és a tanács a büntetésen kívül kötelezte őt a borbély költségeinek megfizetésére is [58]. A ránk maradt írásos bizonyítékok alapján ekkor már egy-két borbélysebész állandóan van a városban. Név szerint 1668-ban találkozunk Borbély János nevével egy hagyatéki ügy kapcsán [59]. Egyébként a város jegyzőkönyvei csak névtelenül, mesterségük megjelölésével foglalkoznak velük. 1710. januán 8-án eszközölt jegyzőkönyvi bejegyzés szerint „egy magyar borbély" jött a városba, ki a tanácsnál bemutatta születési bizonyítványát és „tanulólevelét egy rendszerinti céhtől", és mivel a sebkötözéshez is ért, az itteni fürdőssel és borbéllyal már megegyezett, engedélyt kért egy évi ott-tartózkodásra [60]. A kérdéses borbély és fürdős csakis az akkor már a város közéletében szereplő Khren György János lehetett, ki nemcsak borbély és seborvos volt, hanem időnként a városi fürdő bérlője is. Mint ilyen, a leggazdagabb polgárok egyike volt, ki a közéletben is sokáig szerepelt. Egy időben a város kamarása is lett, majd hosszú évtizedeken keresztül (1691-1728-ig) a város jegyzője, nótáriusa, ö már a pozsonyi borbély és fürdős céh tagja. Rajta kívül még egy chirurgus borbélyt ismerünk ezekből az évekből, Szabadi Borbély Ferencet [61]. Külön kell megemlékeznünk a fürdősökről is, mint az egészségüggyel szorosan összefüggő mesterségről. Már a XVII. század végéről van adatunk fürdősökről. A város számadásában már 1683-ban szerepel az ún. „Fürdős-ház" [62], majd 1686-ban Keszey Péter, a város kamarása 75 forintot vesz fel negyedévi bérként a városi fürdő bérlőjétől, Frommeviller Józseftől [63]. Ezek szerint, tekintve a bérösszeg nagyságát, arra a következtetésre jutunk, hogy Magyaróváron a fürdő eléggé látogatott lehetett, ha ilyen magas haszonbért tudtak utána fizetni. A fürdő bérlője rendszerint maga is borbélysebész, ki egyben a fürdővendégek szolgálatára állt. Eret vágott, köpülyözött, és más efféle seborvosi teendőket is végzett a fürdőházban.