Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kárpáti Endre: Madzsar József egészségpolitikai tevékenysége a magyarországi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején

azonban a cseh vonalakon nem tudta biztosítani és így a terv nem valósult meg" [él]. A rágalmazások lavinája nem kímélte meg Madzsarnak azt a népmentő munkásságát sem, melyet az anyák és csecsemők érdekében végzett. Az utókor már csak mosolyogni tud az olyan erőfeszítéseken, amelyeket pl. Szterényi báró a Stefánia Szövetségnek, még a polgári időszak alatt eltávolított elnöke tesz, amikor azt állítja, hogy Madzsar „szocialista" elveket akart bevinni a Szövetség működésébe - „azzal a javaslattal jött hozzám - mondja Szterényi tanúvallomásában -, hogy az intézményt (védőnőket K. E.) testületi alapon kellene megszervezni a szakszervezetekhez hasonlóan ..." [62]. Az utókor azon sem ütközik meg, ha Madzsart azzal vádolja Szterényi, hogy 1918 októberében „előterjesztette a védőnők közös kérvényét fizetésük emelése érdekében, kijelentvén, hogy a védőnők a kérés elutasítása esetében sztrájkba lépnének" [63]. Az Országos Anya- és Gyermekvédő Szövetség, amely a proletárhatalom idején nagy lendülettel látott munkához, felhasználva a szocialista rendszer adta lehetőségeket, megkezdve a védőnői rendszer általános kiépítését, felállítva a megyei osztályokat - továbbra sem nélkülözhette a „magvetőnek" irányító kezét. Madzsar a Tanácsköztársaság idején ez irányú munkájától nem vált meg és mint a Szövetség direktóriumának elnöke, az anya- és csecsemővédelem számára hasznosítja nagy tudását és tapasztalatait. Ennek tudható be, hogy még a diktatúra bukása után is egy ideig a Szövetség egyik irányítója. A vád tárgyát képezte az is, hogy Madzsar a Tanácsköztársaság idején újjászervezte az Országos Közegészségügyi Tanácsot. „A magas színvonalú egészségügyi ellátás biztosítása érdekében - írja dr. Simonovits István - a M. N. Nb. 47. sz. rendeletével átszervezték az Országos Közegészségügyi Tanácsot. Az Országos Egészségügyi Tanács mint legfőbb egészségügyi szaktestület működött. Feladata: 1. Szakvélemény egészségügyi kérdésekben. 2. Javaslat igazgatási téren. 3. Véleményadás állások betöltéséről. 4. Közalkalmazottak orvosi felülvizsgálata" [64]. A Tanács elnöke: Madasar József, alelnökei: Liebermann Leó és Háhn Dezső, 18 tagja közt jórészt tekintélyes egyetemi tanárokat találunk [65]. „Valóban átszerveztem a Közegészségügyi Tanácsot - írja Mad-