Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kárpáti Endre: Madzsar József egészségpolitikai tevékenysége a magyarországi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején

védekezésében előadott, ti. az, hogy az ő szerepe csak arra szorítkozott, hogy a „szocializálások végrehajtása kapcsán a gazdasági és egészségügyi érdekek megóvassanak" [40]. A tulajdonosoknak is érdekében való volt a szocializálás - próbálja „meggyőzni" Madzsar érdekes érveléssel a fegyelmi bizottságot - „azok sokkal jobban voltak megóva azáltal, hogy szakértő gondnokok és orvosok intézkedtek a szanatóriumokban, mintha magántulajdonban maradnak és ezáltal ki vannak téve a legkülönbözőbb egyéni akcióknak" [41]. Igen nagy nehézséget jelentett a Tanácsköztársaság idején a fertőző betegségek elleni küzdelem. „A helyzetet rontotta - írja dr. Simonovits István - az intervenció, a belső ellenség. Világos, hogy a Tanácsköztársaság egészségügyi kormányzatának különös gondot kellett fordítania a fertőző betegségek elleni küzdelemre" [42]. Már a Károlyi-kormány idején dr. Goldzieher Miksa járványkormánybiztos széles körű intézkedéseket léptetett életbe a járványok elterjedése ellen. „Ez a védekező rendszer a Tanácskormány idejében mintaszerű módon épült ki. így a fertőtlenítés céljaira külön, gondosan kidolgozott szervezet működött: fertőtlenítő gépek, anyagok, tanult személyzet bőségesen állt rendelkezésre és állandó munkában volt. Külön tanfolyamokon járványorvosokat, trachoma-orvosokat és szakképzett ápolónővéreket képeztettünk ki" - írja Goldzieher a Tanácsköztársaságra emlékeztető cikkében [43]. A Forradalmi Kormányzótanács 61. sz. rendelete létrehozza az Oltóanyagtermelési Bizottságot. A rendelet kimondja, hogy az emberi és állati oltóanyagok, szérumok és rokontermékek termelésének, külföldről való behozatalának kizárólagos joga a Magyar Tanácsköztársaságot illeti [44]. „Az én eszmém volt - mondja Madzsar 1919. dec. 11-én felvett kihallgatási jegyzőkönyvbe -, hogy a védojtó anyagok termelésével foglalkozó üzemek államosíttassanak. Ezt azért tartottam szükségesnek, mert magánkczelésben igen gyakran nem megfelelő anyagot termeltek és emellett a külfölddel szemben rekompenzációs célokra is alkalmas eszköznek tartottam a védojtó anyagokat" [45]. A védoltóanyagok szocializálását a Földművelésügyi Népbiztosság kezdte meg, Madzsar igyekezett a Népjóléti Népbiztosságnak is képviseletet juttatni az Oltóanyagtcrmelési Bizottságban [46]. Még a Tanácsköztársaság bukása után is lépéseket tesz Csillérynél, hogy ezeknek az intézeteknek magánkézbe kerülését megakadályozza. 5 Orvostörténeti közlemények 65