Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Dr. Grósz István: Dante: „Isteni Színjátékjának szemészeti vonatkozásairól

Hogyan fejezi ki a Mester az egységnyi (1,0) látást? s most éles látást kell, hogy itt kívánjál, mert haszna lesz az éles tiszta szemnek. (Par. 22, 125) A könnypangást érzékelteti az alábbi rész: a szemgolyót fedő praelacrimalis film - pathológiában nem ismert - megfagyásával. Valóságos congelatio lacrimarum-mal állunk szemben: S a könny maga a könnyet visszatartja, hogy a könnyek befelé visszaszállnak, hogy több legyen a kín nyomása, harca. Mert a legrégibb könnyek összeállnak s a szemnek gödrét megtöltvén előre az arcon kristálysisakot csinálnak. (Pok. 33, 94) A könnycsorgás ábrázolására hivatott az alábbi : S egy percre könnyüket arcukra ejtek eddig csak belül nedves szemeik, (Pok. 32, 46) A totális blepharorrhaphia korhű leírását olvasihatjuk a Vakok erkélyén c. fejezetben, mégpedig a legmodernebb varróanyag segítségével (e célra újában tantaldrót kerül alkalmazásra): mert mindenkinek levarrva csukottan pillája (s vasfonállal!) - mint levarrják vad sólyomét, (Purg. /3, 70) Ez az idomítás idejére történt. Majd később: a szörnyű varrással varrt ájtatos árnyak; sírtak, s a varráson át nyomódott a könnyű. (Purg. 73, 82) De míg e kárhozottak szemrés-zárása végleges, Dante önmagának csak időlegeset szán: