Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Könyvismertetés - Brechtschneider, H.: Der Streit um die Vivisektion im 19. Jahrhundert (Dr. Bugyi Balázs)

orvos-kultúrtörténeti munkát. Az irodalmi felsorolásban megtaláljuk Tárczay Kálmánnak 1872-ben Bécsben megjelent művét, amelyben a kolerának az izlám országaiban való elterjedtségének okaival foglalkozik. Sokrétű magyar vonat­kozásai, valamint színes kultúrtörténeti érdekessége miatt melegen ajánljuk ezt a szép munkát H. Bretschneider : Der Streit um die Vivisektion im 19. Jahrhundert Gustav Fischer Verlag. Stuttgart, 1962. 158 oldal. 8 ábra. Herrlinger kiéli és Rotschuh münsteri orvostörténész professzorok szerkesz­tésében „Medizin in Geschichte und Kultur" címen új orvostörténeti könyv­sorozatot indított meg a G. Fischer stuttgarti könyvkiadó vállalat. E sorozat­ban jelent meg K. G. König könyve G. Palma nürnbergi városi orvosról és mint második kötet Bretschneider a XIX. századi vivisectio elleni harc tör­ténetével foglalkozó könyve. A könyvet különösen aktuálissá teszi az a kö­rülmény, hogy 1863-ban Moritz Schiff firenzei biológus professzor állatkísérle­teivel szemben indult meg szóba jöhető mértékben az állatkísérletek végzé­sével, az ún. vivisectióval szembeni majdnem egy fél évszázadon át tartott igen nagy propagandaeszközökkel és agitációval folytatott harc, amely a kísérletes orvostudomány kialakulásának akadályozója volt sok tekintetben. Bretschneider könyve színes áttekintést ad erről âz érdekes, de ma már csak történeti érdekességgel bíró harcról, ismertetve egyes országok szerint a küz­delem lefolyását és részleteiben is megbeszélve az antivivisectiós kiadványok és propagandahadjárat érveit, anyagát és sokrétű megnyilatkozásait. A mun­kának magyar vonatkozása alig van annak megfelelően, hogy országunkban az állatkísérletekkel szemben a francia, olasz és angliai propagandisztikus jel­legű hazai ellenállással alig találkozhatni. A könyv említést tesz egy 1896-ban Budapesten megtartott nemzetközi állatbarát és antivivisectiós kongresszusról, amely lényegileg befejezője lett az állatkísérletezéssel szembeni további ellen­állásnak. Megemlékezik továbbá Parlaghi Vilma festőnőnek a vivisectio elleni küzdelemben játszott jelentős szerepéről. Parlaghi Vilma 1898-ban a berlini Damenzeitungban fulmináns cikket írt az állatkísérletek ellen, és mint az állatvédő és vivisectioellenes világszövetség tiszteletbeli elnöke irányító szerepet töltött be az állatkísérletek ellen harcoló mozgalomban. A könyv „Ráth-Végh: Az emberi butaság kultúrtörténete" című művéhez sok érdekes anyagot szol­gáltathatna, ismertetve a kísérletes orvostudománnyal szembeni sokrétű és sokérdekű ellenállás furcsaságokban gazdag történetét. Dr. Bugyi Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents