Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

állapította hogy a Karolina-alapítványi tőkét a Nunkovich-félével összekötni nem lehet, mert ez Nunkovich végrendeletének ellentmondana, hanem a bizottság azt javasolja, hogy a már meglevő öszszeg gyarapítására indítsanak gyűjtést, adakozzanak e célra az uradalmak és a községek, a város pedig engedjen át e célra igyen telket, valamint nyújtson pénzbeli támogatást, mert hiszen a kórház itt Magyaróváron létesülne. Egyben javasolta a bizottság, hogy a kórház legalább 40 személyre volna tervezendő, hol ingyen gyógyítanának [859]. Bár időközben az alapítványi összeg szaporodott, mert Szalay József végrendeletében 2000 forintot hagyott a kórház céljára [860] és más úton is nőtt az alap. Ennek ellenére az 1847-i alapítványgondnoki jelentés szerint a Karolina-alapítvány 14 095 forint 27 krajcárból állt [861], a kérdésben előrehaladás legalább is pillanatnyilag nem történt. Már említettük, hogy a megyei hatóság részéről felmerült az a gondolat is, hogy a mosoni kórházegyesületet egyesíteni kellene a magyaróvárival a biztosabb anyagi bázis megteremtése céljából. Ez azonban nem járt sikerrel, mert a mosoniak mereven elzárkóztak az egyesülésnek mégcsak a gondolatától is [862]. Jozsonich József és Mayer Ferenc, mint a mosoni kórházegyesület elnöke, illetve alelnöke, egy „minden valláskülönbség nélküli betegek ápolására szükséges kórház létesítésére alakult társulatot" jelentettek be 1844-ben a megyei hatóságnak [863]. A szükséges alapszabály tervezetet 1844. március 19-én tartott gyűlésen alkotta meg a kórházegyesület. Az alapszabály szerint a kórházat „elbetegedett helybeli szolgák és vidéki utazóknak" ápolására kívánták létesíteni a mosoniak. Az alapszabály kimondotta, hogy kik az alapító tagok, kik a rendes tagok, illetve a részvényes tagok. A tagdíjon kívül az alap növelése céljából évente két sorsolással egybekötött táncmulatságot is rendeznek, melyen minden egyesületi tagnak kötelező a megjelenés. A továbbiakban a tisztikar összetételét és kötelességeit rögzítette le az alapszabály, majd végül kimondotta azt is, hogy kórház létesítéséről csak akkor fognak gondoskodni, ha legalább 4000 ezüstforint már összejött [864]. A szembetegségek gyógyítására különös súlyt helyezett az országos kormányzat már a század elején is. Ezt általánosan is rendezni kívánta a helytartótanács akkor, amikor 1822-ben rendeletileg közölte