Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)
Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez
mázott bábán kívül, hivatalos bába tulajdonképpen nem volt. Egyikmásik község ugyan bizonyos járandóságot biztosított a községben lakó bábának a szegényebbek ingyenes kezelése végett, sőt volt olyan, ahol még szerződést is kötöttek a bábával, de ezek nem voltak tekinthetők hivatalos bábáknak. A bábák működését a megye engedélyezte azzal, hogy oklevelüket kihirdetve, hozzájárult a letelepedéséhez is az illetékes uradalom beleegyezésével. így kihirdették Véber Lipót seborvos feleségének, Ditrich Mária Annának is a bécsi egyetemen szerzett bábái oklevelét [778]. Majd Tamáskovitsné Neumann Julianna [779], Nachtnébel Rozália lucsonyi lakos [780], Fischerné Schönberger Anna szentmiklósi [781], Echelbergerné Lciner Erzsébet [782], Kuncze Erzsébet [783], Bestenlehner Anna szolnoki [784], Holzapfel Anna párndorfi [785], Urbánné Stehr Karolin köpcsényi [786], Pursky Julianna hegyeshalmi [787], Kandier Teréz lébényi [788], Anheiser Borbála óvári [789], Horváth Anna [790], Justitz Anna köpcsényi [79 1 ]) Platz Anna [792] és Stern Katalin köpcsényi [793] bábák oklevelét. A tanulatlan bábáknak szükségből a megye főorvosa adott tehát működési engedélyt, illetve ennek hiányában hallgatólagosan csak tudomásul vették, hogy az illető bábaság terén praktizál. A megyében levő hivatalos, valamint nemhivatalos bábákat a megye, illetve annak az egészségre ügyelő választmánya az illetékes járási sebész, de elsősorban a megyei főorvos útján ellenőriztette. A hivatalos bábaként alkalmazottak tulajdonképpen életfogytiglan lettek kinevezve, esetleg, ami már ritkább volt, nyugdíjba vonulásig, mert nyugdíjjogosultságuk mint nem tisztviselőknek, nem volt. Mivel azonban az ilyen eset ritka volt, általában nyugdíj címén valami csekély évi összeget, esetleg teljes évi bért, mégiscsak megállapított és folyósított a megye, de a város is a munkaképtelenné vált bábáknak. Amikor Csép Borbála, a megyének Rajkán lakó bábája meghalt, a főispán Mundveiler Ferenc rajkai seborvos feleségét nevezte ki a felső járás hivatalos bábájává [794]. De előfordult olyan eset is, amikor a hivatalos bába nem mondott le állásáról, nyugdíjba nem ment, hanem segédbábát kért maga mellé, akinek ugyan a hatóság semmiféle díjazást nem nyújtott. Ennek az volt az értelme, hogy az ilyen segédbábának mintegy utódlási joga volt a később megüresedő bábái állásra. így Neumann-né Veisz Franciska, aki 1794 óta nemcsak a vá-
