Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

1835-bcn, legszebb példája ennek a hegyeshalmi bába ügye. Pursky Julianna hegyeshalmi bába panaszt nyújtott be a megyéhez, hogy ő a község felszólítására tanulta ki a bábaságot. Míg ő Bécsben az egyetemen tanult, azalatt Vurzenberger hegyeshalmi seborvos leánya Levélről Hegyeshalomba költözött, és itt mint tanulatlan bába működik [764]. A megye ekkor olyan határozatot hozott, hogy bár a bepanaszlott képzetlen bábának nincsen oklevele, de van ezzel szemben egy főorvosi bizonyítványa arról, hogy ügyesen végzi a dolgát és több éven keresztül Levélen és Hegyeshalomban működött, tehát megengedte a további működést, hivatkozva egy 1787. évi és azóta már érvénytelen helytartótanácsi rendeletre [765]. Dienes Magdolna szentjánosi bába is jelentette, hogy Malischek Erzsébet, akinek sem diplomája, sem főorvosi engedélye nincsen, bábáskodást űz [766]. A viszály itt is megszűnt azután a felek között, mert a főorvos egyszerűen megadta a hozzájárulását a tanulatlan bába működéséhez [767]. Általában igen sok viszály volt egyrészt a tanulatlan bábák működésével, másrészt a bábák egymással szembeni viselkedésével kapcsolatban. Különös módon azonban a megye több esetben nem járt el a kellő eréllyel a tanulatlanokkal szemben, sőt - mint már említettük - működésüket tűrte is. Hachenberg Éva haslaui (Ausztria) bába tett egy ízben panaszt a megyénél azért, mert olyan esetben, amikor a lajtafalusi asszonyok hozzá fordultak segítségért, akkor az ottani pap nem akarta megkeresztelni a gyermeket, mert a helybeli és tanulatlan bábát pártfogolta. A megyei vizsgálat a panaszt helytállónak találta és a papot helytelen viselkedéséért meg is intette azzal, hogy végeredményben mindenki azt a bábát hívja, akit akar [768]. A jogtalan gyógyításoknál, kuruzslásoknál már említett Bernhardtné nevű oroszvári bábával a bábáskodás terén is sok baj volt. Steindl Julianna oroszvári bába azért jelentette fel őt - ki csak a zsidókhoz volt felfogadva -, mert keresztényekhez is jár, bár erre sem a megyétől, sem a plébánostól engedélye nincsen. A bábáskodáson kívül keresztel és gyógyít is, és mindenképpen azon van, hogy a feljelentő jövedelmét csökkentse. Kérte, hogy a keresztényeknél való bábáskodástól tiltsák el [769]. A megye ekkor eltiltotta Bernhard tnét a keresztények kezelésétől, és egyben megdorgálta [770].