Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

Végre 1747-ben Hinger János patikus kér és kap is letelepedési engedélyt a várostól [203]. Modernebb értelemben véve tehát őt nevezhetjük az első olyan patikusnak Magyaróváron, aki csak gyógy­szerekkel kereskedik. Ettől kezdve megszakítás nélkül van gyógyszer­tár Magyaróváron, s ami szintén ritkaság, egyugyanazon helyen és épületben. Hinger után Entretz Mátyás 1752-ben nyit patikát, ahol 1765-ig működik [204]. Közben 1760. március 31-én az épületet Jósseffy János György polgártól Peck Mihály János patikus megveszi a hozzá tartozó kerttel és réttel együtt 2300 forintért [205], ahol is Entretz távozása után 1765-ben megnyitja gyógyszertárát. Peck Mi­hálytól 1774. június 3-án Unger Ferenc patikus veszi meg a házat kerttel, réttel és az összes patikai felszereléssel együtt 5300 forint készpénzért [206]. Időközben egy Landsmann Márton nevű patikus­segéd is jelentkezik a városi tanácsnál, ahol bemutatja bizonyítványát, amely szerint a gyógyszerkészítést kitűnően érti. Az a kérése, hogy a város fogadja be patikusként, feltétele csak az, hogy a városi chirurgus ne avatkozzék be az ő mesterségébe, viszont ő sem avat­kozik bele a gyógyításba [207]. A dologból azonban - nem tudni ma már miért - nem lett semmi. Ismertetve így röviden a században levő óvári gyógyszerészeket, illetve gyógyszertár tulajdonosokat, most térjünk át a gyógyszertá­rakkal, gyógyszerészekkel kapcsolatos rendelkezésekre, azok helyi alkalmazására, illetve a gyógyszertárügy fejlődésére. A felsőbbség részéről több rendelet jelenik meg, amely az egész­ségvédelem gyógyszertári részét érinti. Elrendelik pl. a gyógyszertá­rak ellenőrzését, és egyben kötelezik a gyógyszerészeket, hogy orvos előtt tegyenek tanúságot tudományukról [208]. A sok felelőtlen gyógyszerkészítés folytán történt mérgezések csökkentésére és meg­akadályozására rendelet jelenik meg, amely szerint az egérkő (arse­nicum) és az egyéb méreggel kevert készítmény orvosi utasítás nélkül nem adható ki [209]. Az arzén-szükségletek beszerzésekor az orvosok és a gyógyszerészek is meghallgatandók [210]. Arzénes orvosság ki­adásáról könyv vezetendő, hogy kinek adtak ki, mikor és mennyit [ill]. Eltiltják a kalmárokat és a bábákat az orvosság árulástól a nezsideri patikus, Statter József, illetve később Augusti Ferenc pa­nasza alapján [212]. Peck János óvári patikus feljelentésére pedig az óvári olasz kalmároknak is megtiltják a patikaszerek árulását [213].

Next

/
Thumbnails
Contents