Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

tehát rendes évi fizetésnélküli orvosa, csak 1777-ben mutatja be dip­lomáját a megyének [198]. Az egészségügy fejlődése folytán természetes volt, hogy a gyógy­szerkészítéssel és a gyógyszertárakkal kapcsolatban is nagyobb fi­gyelmet fordítanak azok korszerűsítésére, fejlesztésére. A század ele­jén, de már az előző század végén is van a városnak gyógyszertára. Ez azonban valószínűleg megszűnhetett, vagy esetleg elveszthette patika jellegét, mert 1756-ban a helytartótanács rendeletére, mely szerint a megye patikáit az orvosok esetenként vizsgálják meg és er­ről jelentést tegyenek, valamint kötelezi a rendelet a patikusokat eskü letételére - azt jelentik, hogy a megyében patika nincsen [199]. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a már egyszer létesített gyógyszertár­ban olyan bérlő, vagy tulajdonos volt, aki a kor szokása szerint mindenfélével kereskedett, és ezért a megye azt nem tartotta csak patikának. 1747-ben azonban már azt jelenti a megye, hogy a megyé­ben két helyen, Magyaróváron és Nezsiderben van gyógyszertár, ami­kor is a nezsideriről, amelynek tulajdonosa Lieb Albert, az van fel­jegyezve, hogy gyenge állapotban van, mert alig van benne gyógy­szer [200]. Ugyanezen összeírásban a féltoronyi vizsgázott chirurgus, Dragsich Lipót gyógyszerészként van feltüntetve, bár patikusi mű­ködéséről semmit sem tudunk. Ezek szerint, ha volt is a század elején Magyaróváron patika, abban számottevő gyógyszer nem volt, de a gyógyszerész nevét sem ismerjük. Maga az a tény, hogy a megye és a város számadásaiban a kifizetett gyógyszereket mind a pozsonyi, vagy a győri jezsuiták patikája adta ki, bizonyossá teszi azt, hogy ebben az években ki­mondottan csak patika nem volt Magyaróváron. A magyaróvári piaristák is a szükséges gyógyszereket Pozsonyban, illetve Győrött szerezték be [201]. Csak a különlegesség kedvéért említjük meg, hogy a fennmaradt számlák tanúsága szerint akkoriban milyen szereket használtak: pl. Köstliche mixtur, Köstliche Balsam, Unguentum Album, Unguentum Aegyptiacum, Unguentum Fuscum, Emplastrum Magneticum, Em­plastrum defensivum rubrum, Emplastrum diapalma, Emplastrum album coctum, Unguentum digestivum, Unguentum basiliconis, Bal­samum aureum, Unguentum Aureum, Rhabarbara, Emplastrum Dia­chylon cum gummis [202I.

Next

/
Thumbnails
Contents