Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)
Dr. Kába Melinda: Aquincum mint ókori gyógyhely
és Marinianus konzulsága alatt átalakítottak, új bejáratokat készítettek, kapuit rendbehozták [7]. A Schoenwisner által feltárt fürdő öltöző és hidegvizes úszómedencéjét föld alatti múzeumként befoglalták az 1932-ben épült lakóházba. Ennek északi szomszédságában húzódó üres telken 1960-ban hatemeletes Lottóhoz építését kezdték meg. A kiásott alapárkokban a nagy fürdő folytatódott [8]. Egy nagyméretű helyiség lekövezett járdával, számos, a Duna felé vezető csatornával és pillérekkel megerősített quaderfalával a fürdőtelep nymphaeuma lehetett. Nymphaeumokat a forráskultusszal kapcsolatban építették, melyekben elhelyezett kőfal vagy kőlap, szökőkút vízköpőiből nagy mennyiségű víz zúdult alá egy vagy több medencébe. Ebben a helyiségben talált forrásfoglaló kő és szökőkút henger ezt a feltételezést támasztja alá. A városban épült nymphaeum tényét megörökítette feliratos kő. csak azt a helyet nem ismertük, melyre vonatkozhat. „Gátas Titius Antonius Peculiaris nymphaeum pecunia sua fecit et aquam indaxit" [9]. (Saját pénzén nymphaeumot készíttet és bele vezetteti a vizet.) A thermae maiores díszes és monumentális hatását mutatja az exedra (félkör alakú szoborfülke), amely az egykori parkban állhatott, és ugyancsak a jelenlegi ásatás hozott felszínre. Dekoratív lábazatát puha mészkő párkányból képezték ki. Tekintettel arra, hogy e helytől nem messze tárták fel 1938ban a valetudinariumot, itt került felszínre a gyógyító istenpár, a kórház géniuszának Aesculapius és Hygea reliefje, Martius katonaorvos köve, valamint orvosi készletet gyarapító sebészolló, így megállapítható, hogy az aquincumi katonaváros jelentős gyógyteleppel gazdagodott [10]. A fürdők s így a Flórián téri fürdő vizét is a Római-fürdő) gyógyvizét hozó aquaeductus szolgáltatta. Az aquaeductusba a források vízét castellummal (duzzasztómű) felemelték olyan magasságra, hogy az első boltív felett elhelyezett csövekbe folyhatott. Esése km-enként 1,30 m. Ugyancsak az utóbbi évek ásatásai segítettek ahhoz a megállapításhoz (111. ker. Vörös vári út és Hunor utcánál) [11], hogy éppen a thermae maiores ugyancsak gyógyhatású ivó