Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Kába Melinda: Aquincum mint ókori gyógyhely

AQUINCUM MINT ÓKORI G Y Ó G YH EL Y írta: Dr. KABA MELINDA (Budapest) ^ római kori Aquincum egészségügyi téren mutatkozó fejlettségét az ásatások eredményei mind több és több adattal támogatják. Mint ma, éppen úgy az ókorban is, a város egyik fő gyógytényezője a forrásvizekben rejlett. Már maga az Aquincum elnevezés is kelta—illír gyökerű szó, Ac-inco bővízűséget jelent [!]• A fürdőzés szinte életszükségletté vált a császárkorban. A köztársaság korában a fiatalok még a szabadban, a pl. Tiberisben fürödtek, míg az idősek megelégedtek a nyolc naponkinti fürdőkkel. Ezzel szemben a császárkorban voltak, akik naponta többször fürödtek. Commodus császárról feljegyezték, hogy egy nap nyolc alkalommal vett fürdőt [2]. Az észak-afrikai Timgad fórumának kövezetén olvasható: „Venari, lavari, ludere, ridere hoc est vivere! " (Vadászni, fürdőzni, játszani és nevetni, ez az igazi élet! ) [3]. Aquincumban eddig 14 fürdőt tárt fel a kutatás, ezek közül az utolsó évtized két legnagyobb fürdő-ásatását mutatjuk be a következőkben. Az óbudai Hajógyársziget északi végén a múlt század közepén gyári építkezések kapcsán Zsigmondi) Gusztáv mérnök rajzban rögzített néhány római kori helyiséget, melyet fürdőnek nevezett. Llitelesítő, illetve kiegészítő kutatásra legközelebb csak 1941-ben rövid leletmentéssel, majd 1951—1956-ig tervásatással nyílt lehetőség [4].