Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Jantsits Gabriella: Pólya József, az illusztrátor

P <) L Y A J Ô Z S E F, A Z I L L L S Z T R Ä T 0 R írta : Dr. J A X T SITS G A B R I E F L A (Budapest) J>ólya József a XIX. század orvosi közéletének kimagasló egyénisége. Igazipolyhistor,mert az orvostudományon kívül még az élettant, az állattant, a növénytant és a természettant is művelte. Sokirányú munkásságán kívül rajzolással is szívesen foglalkozott. Életrajzírói megemlítik, hogy a rajz szinte egész életét végigkíséri. Ifjú korában kedvtelésből gyakorolta, később, amikor szülei minden támogatást megvontak tőle, mert akaratuk ellenére az orvosi pályát választotta, rajzórák adásából tartotta fenn magát [1—2]. Mint kész orvos sem hagy fel a rajzzal, sőt — amint látni fogjuk — akkor veszi igazán hasznát. Élete alkonyán pedig az orvosi gyakorlattól visszavonulva kertészkedik, és az ezzel foglalkozó népszerű cikkeit maga illusztrálja [3]. Mi most csak Pólya József orvosi vonatkozású rajzait mutatjuk be. Elsőnek arcképeit vesszük. A XIX. század művészetében változatlanul fontos szerepet töltött be az arckép, és népszerűsítésében nagy szerepe volt az abban az időszakban elterjedt új művészeti technikának, a kőnyomatnak is. Nehezen szorította ki a rézmetszetet, de ezután sok előnye miatt hamarosan tért hódított, mert nagy számban sokszorosítható, gyors és olcsó eljárás volt. Talán ez is egyik oka, hogy sok nem hivatásos művelője akadt. Közéjük sorolta a szakirodalom Pólyát is: . . .a dilettáns litliográfusok. . . között említésre méltók Pólya József orvosnak híres orvosprofesszorokról készített arcképei. . . [4] Kissé meglepőnek találjuk ezt a fogalmazást, és ezért megnézzük, vajon csakugyan dilettáns művek-e az ő arcképei? 6* S3.