Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Ratkóczy Nándor: A hazai röntgeniskolák kialakulásának történetéről

szóra indítványozta a budapesti egyetem orvosi karában: ,,szerveztessék az orvosi karon egy rajzoló, fényképező és röntgenlaboratórium." A kiküldött bizottság hosszú tárgyalásai után a dékán megállapította (1907 jún.), hogy bár a klinikák különkülön el vannak látva röntgenkészülékekkel és laboratóriumokkal, feltétlenül szükség van központi röntgenlaboratóriumra, melynek feladata egyrészt didaktikai, másrészt a technika fejlesztése és tudományos kérdések megoldása. A vezető kiválasztása szempontjából a dékán nem lát nehézséget, mert mint mondja: „örvendetes körülmény, hogy van egy kiváló hazai szakerőnk. E szakerő Alexander Béla, akinek külföldön is méltányolt kiválóságát . . . ismerjük." Az 1907. nov. 29-én megtörtént kinevezés és decemberi eskütétel után megállapított kötelességek között szerepel: „köteles magántanárságot szerezni, és e minőségben a röntgenezés köréből elméleti és gyakorlati előadásokat tartani." Addig is miniszteri megbízás alapján mint előadó hirdethet előadásokat. Az első hivatalos magyar röntgeniskola elindítása tehát legnagyobb röntgenológusunk, Alexander Béla nevéhez fűzéJdik. 1914-ben, amikor Alexandert rendkívüli tanárrá nevezik ki. újból megállapítja a Korányi S„—Nékám L. és Verebéig T.-ból álló bizottság a kötelességeket, melyek szerint köteles többek között „az egyetemi hallgatókat a radiológia elméleti és gyakorlati részében kioktatni. ... a diagnosztika és therápia módszereittanítani". Alexander szívesen tett eleget a kötelezettségeknek, szeretett tanítani és jól tanított. A sugárártalmaktői maiakkor leromlott szervezete azonban nem sokáig bírta a háborús időkben reárótt fokozott munkát, és 1916. jan. 19-én a dékán sajnálattal jelenti, „hogy a magyar radiológia első orvosa, magántanára és rk. tanára, első oktatója és mindmáig legnagyobb tudósa" — elhunyt. Alexander közvetlen tanítványai túl fiatalok voltak ahhoz, hogy örökébe léphettek volna. Intézetét a kar javaslatára kettéosztották. A belső klinikai telepen az I. sz. Intézetben és a külső telepen a II. sz. Intézetben azok új vezetői: Kelen Béla, illetve Elischer Gyula magántanárok körül rövid idő múlva új iskolák bontakoztak ki. Bár ezek az iskolák nem voltak az Alexander