Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Adattár - Orvostörténeti érdekességü részletek Székely Bertalan naplójából (Büky Béla)

között. A szövegközlésnél azért nem ragaszkodtunk az időrendhez, mert az első naplórészlet Székely gyermekkori és ifjúkori betegségeire vonatkozólag is adatokkal szolgál, sőt rokonai egészségi állapotát is megvilágítja, úgyhogy ezen előzmények ismerete jól értékesíthető a sorrendben másodiknak közölt betegség leírásánál, illetőleg ennek kórtani értékelésénél. Az elsőnek közölt naplórészlethez a következő megjegyzéseket fűzhetjük hozzá: Ez a naplórészlet csak egyike azoknak, melyekben Székely biológiai és fiziológiai érdeklődése megnyilvánul. Közlése azért indokolt, mivel — mint mondottuk — sajátmaga és családja egészségügyi állapotával kapcsolatban is közöl adatokat. Egyéb, biológiai és fiziológiai feljegyzései kevés önálló véleményt tartalmaznak, inkább csak ilyen tárgyú olvasmányainak jegyezctci. Alaposan tanulmányozta például Thomas Henry Huxley fiziológiai munkáit. Legterjedelmesebb olvasmányjegyzetei éppen Huxley műveiből készültek. Sokat olvasta E. J. Marey francia fiziológus műveit, és szoros barátságban is állt vele. Az Akadémiai Könyvtár kézirattára kilenc darab levelet őriz E. J. Marey-töl, amit barátjához, Székely Bertalanhoz írt az 1880-as évek folyamán (Jelzetük: Ms 5005/sz). Az előbbiek mellett nem kevésbé jelentős az az érdeklődés, amelyet Székely F. Galton, angol természettudós munkássága iránt tanúsított. Elsősorban örökléstani műveit olvasta, és bizonyos fokig éppen Gallon iránti érdeklődésének gyümölcse az a naplórészlet, amit elsőnek fogunk közölni. A szóban forgó naplórészlet keletkezését maga a művész a következőképpen magyarázza : ,,Galton olvasása után jegyeztem fel ezt. Ebből láthatni I. milyen bizonytalan az egyes tudása a családja élete, kora, szokott betegségeiről. II. az egyesek ökonomikus állapotáról. III. a morális motívumokról — az életnézetekről — az egyesek sorsáról. Pedig csak sok ily nemű adat ismerete adhatna igazi felvilágosítást arról, hogy milyen tulajdonképpen az élet, mekkorák a nem succedálás chanceai, mekkorák a succedálásé — és okai. Mekkora az örökölhető betegségek — és tehetségek területe." (.Icgyzetkönyv, 70. sztln. levél. Jelzete: Ms 5006/23). A kissé hosszúra nyúlt bevezető magyarázat után ismertessük most már magát a szóban forgó naplószöveget is [2]. ,,Székely Péter (Székely Bertalan nagyapja) protestáns esperes. Élt 82 évet, meghalt 1845 táján — fogai mindvégig épek voltak, mindig pipázott,