Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Adattár - Recept negyednapos hideglelés ellen 1714-ből (Kőhegyi Mihály)

I R O D A L O M 1. OSZK. Kézirattár Fol. Hung. 1122. 26. f 2. Szatmárnémeti Sámuel református teológiai tanár volt, ki Utrechtben, Lejdában, Franekerben végezte iskoláit. Hazatérte után 1683-tól a kolozsvári kollégiumban a bölcsészet tanára volt, inig 1698-ban II. Apafi Mihály nevelőjéül alkalmazták. 3. A rövidítéseket feloldottam, a kiolvashatatlan szavakat jeleztem a szövegben. 4. A negyednapos hideglelést febris quartina címszó alatt már Páriz Pápai Ferenc szótározta.(ADictionarium latino-hungaiicum. A Bodféle bővített kiadást használtam. Szeben 1767.) — Szarvas Gábor — Simonyi Zsigmond : Magyar Nyelvtörténeti Szótár Bp. 1891 II. 567. szerint legelőször Szenczi Molnár Albert: A keresztény religióra való Tanítás. írta Calvinus J. Hanau 1624-ben kiadott fordításának Élőbeszédében fordul elő. 5. Centaurium minus=kis földi eper. Melius Juhász Péter Herbai iumában ez áll a fű belső hasznáról: „Egy markot virágostul főzd meg e Centauriában borban, vagy egy kicsi vízben feléig főzd meg, add megínnya az embernek, hideglelőnek, hasf'ájónak, tőkörü csömörű embernek, minden nyálas, nedves, enyves undokságokat kiviszen az emberből onnat alól." (Communicationcs ex bibliotheca históriáé medicae Hungarica 23. köt. Bp. 1962. 119 1.) 6. Carduus benedictus = pápafű. „Ha borban iszod porát fél dióhéj ni t, hideglelés, rothadt betegség ellen jó. „(Melius Juhász Péter :Herbárium... Communicationes... 93 1.) 7. A levélben itt lényegében a füzethez szükséges szerek felsorolása következik. Az egymásmellé folyamatosan, vessző é> ragozás nélkül írt szöveg erősen emlékeztet a kézírásos receptgyűjtemények stílusára s igen valószínű, hogy Torotzkoi Kata asszony a levélnek ezt a részét szószerint kiírta a maga példányából. 8. Melius máshol is említi az üröm egyik tulajdonságát : A vizeknek az harmad része keserű merges iremme lőn. „(Melius Juhász Péter: Szent János jelenésének magvarázatja. Várad 1568 229 1.) 9. Torotzkoy család nemes volt. (Illésházy János — Pettkó Béla: A királyi könyvek. Bp. 1895. 285 1.) 10. Bacszoni Mátéról közelebbi adatokkal nem rendelkezünk. Szigetre=Min den bizonnyal a Máramarosszigetre. Ezt valószínűsíti a levél írásának helye (Hosszúfalu, Brassó vm.) és a levélben említett gyűlés. Tudjuk, hogy 1352-ben Nagy Lajos a koronavárosok jogaiban részesítette s a későbbiek során a magvai ságnak e vidéken központja és irányítója lett. (Nyegre Lajos: Máramaros vármegye, Budapest 1900.) Kőhegyi Mihály (Baja)