Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Borsa Gedeon: Sebastian Pauschner, az első Magyarországon megjelent orvosi munka szerzője és nyomtatásban kiadott munkái

szászok egyértelműen a luteránizmust választották, ilyet egy szebeni közhivatalnok aligha írt, és főleg nem jelentették volna meg ilyen formában sem Szebenben, sem Brassóban. 1550-ből nincs adatunk semmiféle pestisről, míg 1530-ban e ragály rendkívüli méreteket öltött Erdélyben [75]. Különös erővel dühöngött a vész éppen Brassóban, amint erről Hieronymus Ostermayer, a város egyik krónikájának írója külön is megemlékezett [76]. Pauschner művének előszava Johann Schirmei nek szól. Miután a brassói városi számadások zöme e korhói — szerencsés módon — nemcsak hogy fennmaradt, de publikálták is őket [77], mód van arra, hogy utóbbiról hiteles adatokat nyerjünk; 1505—1507 között a város bírája. 1526-ban és 1532-ben Törcsvár kapitánya volt, 1507-ben nemességet nyert Ulászlótól [78]. A források alapján igen pontosan nyomon lehet követni Schirmet- életének folyását, aki igen hosszú időn át játszott jelentős szerepet a brassói közéletben. Pontosan tudjuk róla, hogy 1530. február 2-án — Peter Engellei együtt — elkísérte Lucas Hirser bírót Nagyszebenbe, hogy az ottani hatóságokkal tárgyaljanak [79]. Aligha tévedünk, ha a fenti előszót e látogatással hozzuk kapcsolatba. Sőt Magyary—Kossá szerint [80] Schirmer maga is orvos volt, akiről a városi számadások 1540. október 28-án tesznek utoljára említést [81]. doggal feltehető, hogy ekkortájt halt meg, igen idős korában [82], hiszen tevékenységéről fél évszázadon át (1491—1540) vannak írásos dokumentumaink a brassói levéltárban. Miután a fentiekből tudjuk, hogy Pauschner 1533—1534, Schirmer pedig 1540—1541 táján halt meg, igen valószínűtlen, hogy valaki (pl. a fia) Pauschner művét jóval annak halála után, 1550-ben kiadta volna, ráadásul meghagyva azt az ajánlást, amely a közel tíz éve elhunytnak szólt. Végül, de nem utoljára a nyomdászként feltüntetett Trapoldnerre vonatkozó adataink is az 1530-as évszám mellett és az 1550-es ellem szólnak. Ugyanis ő 1531—1545 között volt Nagyszeben városának jegyzője [83], majd 1546-ban a városi iskola rektoraként kísérte a Brassóból átrándult Valentin Wagnert [84], aki Johann Hontertől átvette a brassói nyomda kezelését. Trapoldner mint városi tanácsos 1547 december 24-én halt meg