Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Borsa Gedeon: Sebastian Pauschner, az első Magyarországon megjelent orvosi munka szerzője és nyomtatásban kiadott munkái

adversus luem pestiferam" címmel és „Cibinii, 1550" impresz­szummal közölte. Ha szemügyre vesszük Szabó Károly forrásait amelyeket maga közölt, [52], el kell ismernünk, hogy azok mind egyöntetűen ezeket az adatokat nyújtották. Az említett források írói közül e munkát azonban senki sem látta, adataikat egymás­tól vették át. Előkerült azonban néhány régebbi, csak kézirat­ban fennmaradt forrás, amely Pauschner könyvének megjelenési körülményeiről pontosabb tájékoztatást nyújt. Seivert [53] adta közre Thomas Gemmarius 1529-ben Nagy­szebenben nyomtatott nyelvtankönyvecskéjérői [54] szóló hír­adást, amelyet ő Georg Solerius „Transsilvania Celebris" c. kéziratából merített. Ugyancsak Soierius e kéziratára hivat­kozott Seivert [55], amikor Pauschner orvosi munkáját — 1550 évszámmal (!) — ismertette. Solerius művének egyik kéziratos „Lexicon Historico-Geographicum Transsilvaniae" című másola­tában [56] a következők állanak: „Pauschner Sebastian der irevén Künsten, und Artzney-Doctor hat A° 1530 ein Tractat­chen von der Pest in deutscher Sprache geschrieben, und in Hermannstadt in 4 t0 drucken lassen, war übrigens Catholisch." Ugyanerről tudósít Fr. T eut seh is [57] a következőkben: „Georg Soterius (ft 728) schreibt in seiner Biblioth. Hung, et Transilv. (Manuskript in dem Superintendential-Arch . in Hermannstadt) S. 275 : Sebast. Pauschnerius Septem lib. artium et medic. Doctor libellum Cibinii 1530 in 4-to edidit de pestilentia. . ." Josef Trauseh megállapította [58], hogy ezek az első nagy­szebeni nyomda termékeire vonatkozó adatok nem is Soterius­lól. hanem Mariin Felmertől származnak, aki a kéziratba ezeket az adatokat utólag bejegyezte. Josef Trauschimk ezen túlmenően sikerült e híradásokat részben korábbi eredetre visszavezetnie. Az általa őrzött egyik kéziratban [59], amely egy 1659-ben Nagy­szebenben tartott iskolai beszédet tartalmaz, a következők állnak: „A. 1529. 12. Febr. Monachi intra octiduum exire jussi sunt etc. Insuper et relicta artium studia florere ceperunt eodem tempore. Testis est libellus grammaticus eruditissimi Viri Tho­mae Gemmasi (!) Didascali hujus Scholae Cibinien. excusus anno Christi 1529 dedicatusque Generoso et nobili Joanni Pemff lin­ger filio Marci Pemfflinger Jud. Reg. Civitatis nostrae Cibin.

Next

/
Thumbnails
Contents