Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)
Dr. Borsa Gedeon: Sebastian Pauschner, az első Magyarországon megjelent orvosi munka szerzője és nyomtatásban kiadott munkái
nyilván tanulmányai végén állhatott. Ennek alapján születési évét 1490—1495 tájára helyezhetjük. A kis munka előszava így kezdődik : ,,Sebastianus Pawschner Lewtschowianus Ingenuo Gregorio Germano suo adulescentulo." Már Josef T rausch közölte [6] Gregorius Pauschnerről, hogy 1539-ben Bécsben járt el a szepességiek nevében. Felvetette egyben annak lehetőségét is, hogy Sebastian rokonságban állott ezzel a családdal. Révész Béla [7] ezt megtoldotta azzal, hogy az említett Gregorius talán az apja volt szerzőnknek. A fent idézett előszó alapján igaza volt tehát Trauschnak: Sebastian valóban szepességi származású, pontosabban lőcsei, az említett Gregorius ellenben nem apja, hanem öccse volt. A Pauschner család jelentős szerepet játszott Lőcse közéletében. Caspar Hain krónikája szerint [8] Fabian Pauschner három ízben is (1500. 1507. 1518) a város bírája volt. Évtizedeken át viselt közhivatalt, és 1526-ban idős kora miatt vált ki a tanácsból [9j. Feltehetően az ő fia volt az említett Gregorius és Sebastian, amit az említett egyetemi bejegyzés is megerősíteni látszik. Gregorius 1531-től szerepel Lőcse tisztviselői között [10]. Több, gyakran igen fontos küldetésben járt Bécsben mind Lőcse, mind a szabad királyi városok nevében [11). Gregoriusról még azt tudjuk, hogy 1556 októberében már nem élt [12]. Sebastian Pauschner családjáról ezeken kívül ugyancsak az említett előszóból még azt is megtudjuk, hogy leány testvérei (sororculae) is voltak otthon. Sebastian mindkét műven ..Pa\vsclmer"-nak írta családi nevét, amelyet mai helyesírással Pauschnernak írunk át. Megkockáztatható az a feltevés, hogy a család Lőcsére az ugyancsak szepességi Bauschendorfból (Bussóc —Busovce) származott, és nevük is oda vezethető vissza. Az utolsó kétszáz év irodalma azonban ezt a családi nevet igen sok formában közölte: pl. .,Bauzner"-t írt Bod Péter [13] és Benkő József j 14], ,,Bausner"-t Horányi Elek [15] és Veszprémi Istvéin [16], ,,Bauszner"-t Demkó Kálmán [17], ,.Pauszner"-t Révész Béla [18]. Leginkább a „Pauschner- -Bauschner" néveltérés volt az. amely félreértéshez vezetett. így Szinnyei [19] és Jugärcanii [20] mindkét névforma alatt közölték Pauschner orvosi könyvét. A név-
