Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

E. D. Gribanov: Orvosok és orvosi intézetek ex librisei Oroszországban és a Szovjetunióban

Művészeti Akadémia Könyvtárának adományozta. A Művészeti Akadémia könyvtárosához, F. G. Berenstámhoz intézett levelében (az Akadémia irattárában őrizve) egyebek között az alábbiakat írja: ,,Az ex librisek érdekesek mind művészeti, mind történelmi vonatkozásban a grafikusművészet szűk keretei közé be van szorítva a formák és a gondolatok csodálatos gazdagsága, melyeket kis remekműveknek nevezhetünk. ... Az összes kiváló művészek érdeklődéssel foglalkoztak az ex librisek készítésével. ..." A Szovjetunióban egyre növekszik a könyvgyűjtők száma, és egyre többen szeretnék ráragasztani a kötés felső sarkára saját ex libriseiket, amelyek a gyűjtemény jellegét vagy tulajdonosának foglalkozását fejezi ki. Köztük nem utolsó helyet foglalnak el majd az egészségügyi dolgozók és az orvosi intézetek könyvtárai. JEGYZET 1. V. A. Veresesagin és V. Já. Adurjakov, az orosz ex librisek kutatóinak véleménye szerint az ex librisek a „Betét feljegyzések"-ből alakultak ki. (V. A. Veresesagin: Az orosz ex libris, 1902 és V. Já. Adarjukov: Az orosz ex libris, 1922.) 2. V. I. Kardasevszkij : A Leningrádi Ex libristák Egyesülelének Krónikája (13. kiadás, 2 — 3 oldal). 3. Imperatorszkája Vojenno-Medicinszkája Akadémija = Imperátori Katonaorvosi Akadémia. 4. R.

O.D.K. Ruszkoe Obscsesztvo druzej Knyigi = Orosz Könyvbarátok Egyesülete. 5. M.V.F.S. Moszkovszkája Vojenno-Feldcserszkája Skola = Moszkvai Katonafelcseri Iskola.