Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

E. D. Gribanov: Orvosok és orvosi intézetek ex librisei Oroszországban és a Szovjetunióban

ratori Katonaorvosi Akadémia Könyvtára" felírást kapta. A forradalom óta az „Imperátori" szót törölték. A bélyegzőkön kívül a könyvekre nyomtatott címkéket is ragasztottak a következő felírásokkal: „Az Imperátori Orvos-sebészeti Akadémia Könyvtára", „Az Imperátori Katonaorvosi Akadémia Könyvtára" és az „I. V. M. A." [3] iniciálékkal. Ezeket a címkéket 13 fajta papírra nyomtatták. Az orosz ex librisek legnagyobb csoportját figurális ex librisek alkotják. A XIX. század második felétől kezdve ezek fokozatosan kiszorítják a címereseket, és a XX. század kezdetén rohamosan növekszik számuk. Ez érthető is, mert a könyvtárak tulajdonosai egyre inkább tudósok, írók, művészek és gazdag kereskedők lesznek. Az ex librisek készítésébe bevonják az ismert művészeket és vésnököket, sok réz-, fa- és linóleummetszetet alkalmaznak. A könyvtárak nagyobb mértékű demokratizálásával azonban mindinkább cinkográfiás eljárással készülnek az ex librisek. Az ex librisekkel foglalkozó leírások és tanulmányok a mi irodalmunkban a múlt század vége óta jelentek meg. 1897 októberétől kezdve havi, illusztrált bibliográfiás folyóirat jelenik meg „M. 0. Wolf Társaság könyvkereskedéseinek Tudósításai" címmel. Ez a folyóirat 20 éven keresztül látott napvilágot, és rendszeresen helyet kaptak benne az ex librisek leírásai és rajzai is. 1902-ben jelenik meg orosz és francia nyelven V. A. Verescsagin kitűnő, gazdagon illusztrált munkája „Az Orosz Ex libris". Életének több mint 20 évét az ex libris tanulmányozásának szentelte azok kutatója és gyűjtője: Udo Georgievics Ivaszk. Hatalmas háromkötetes műve „Az orosz ex librisek leírása" (I. kiadás 1905, II. kiadás 1910, III. kiadás 1918). Az elmúlt század vége óta a hazai ex libriseknek sok kitűnő művész és grafikus szentel figyelmet, köztük L. Sz. Bakszt, A. N. Benya, E. M. Böhm, I. Já. Bilibin, V. AL Vasznyecov, M. A. Vrubel, A. Já. Golovin, M. V. Dobuzsinszkij, Ja. Ja. Klever, E. Sz. Kruglikova, B. AI. Kusztodiev, E. E. Lanszere, V. V. Máté, D. I. Mitrohin, A. P. Osztroumova—Lebegyeva, I. N. Pavlov, L. I. Paszternak, I. F. Rerberg, K. A. Szomov,