Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)
Dr. Spielmann József: Adatok a nervista eszmék történetéhez Romániában
közötti minőségi sajátosságokat helyesen értelmezze. Deleanu egyazon törvény alá rendelte mindezen jelenségeket. A korai halál megakadályozta Deleanut abban, hogy nézeteit részletesebben kidolgozhassa. Jóllehet azon kísérlete, hogy a tudati tevékenységet élettani alapon magyarázza, torzó maradt, jóllehet materializmusa sokszor mechanicista jellegű, nervista kísérlete, alkotó darwinizmusa mégis érdekes fejezete marad a román orvostudomány történetének. A hazai nervista eszmék történetében külön fejezet illeti Lechner Károly (1850—1922) kolozsvári magyar ideggyógyász munkásságát. Lechner Károly reflexelmélete szervesen illeszkedik a Laujenauer iskola által erőteljesen kidomborított kísérletes élettani törekvésekbe. Laujenauer Károly és Hőgyes Endre egyes szövevényes reflexfolyamatok (hipnózis, automatizmusok, asszociált szemmozgások) felderítését tűzi ki céljául. Schajjer Károly a hipnózis és az ezalatt lezajló folyamatokat magyarázza agykérgi reflexjelenségekkel. Jendrassik Ernő többek között bizonyítja a bőrreflexek kérgi képviseletét. Pándy Kálmán pedig az ínreflexekről bizonyítja, hogy azok is corticalis mechanizmust követnek. Ugyanakkor, ha vázlatosan is, de kifejti, hogy az élettani és lélektani tevékenység egésze a reflexműködésen alapszik. A nervista törekvések ezen talaján bontakozik ki Lechner Károly felfogása is. Több mint 130 tudományos dolgozatának központi kérdése eredeti felfogása a reflexről. A Lechner Károlyról szóló nekrológok reflexelméletéről is megemlékeztek. Ennek ellenére tudományos tevékenysége a két világháború között feledésbe merült. A népi rendszer éveiben az RNK Akadémiája önálló kötetben gyűjtötte egybe Lechner legszámottevőbb műveit, ugyanakkor tevékenységét is méltatta (Balázs S.— Spielmann J.: Lechner Károly. Buc. 1956). Lechner Károly 1850-ben született Budapesten. Orvosi tanulmányait szülővárosában, majd Bécsben folytatta. Orvosi diplomájának megszerzése után a neurológia és a pszichiátria tárgykörében dolgozik. Ismereteit Meynert, Lazarus, Wundt és a kísérleti lélektan, valamint az ideggyógyászat más mestereinél tökéletesíti.
