Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)
Dr. Spielmann József: Adatok a nervista eszmék történetéhez Romániában
a munka folyamatában jelent meg, eleve társadalmi termék, és elválaszthatatlan a gondolkodástól. A mechanicista gondolkodásmód foglyaként sem Richet, sem Deleanu nem láthatta meg ezt a tényt. Helyesen domborítja ki azonban Deleanu azt, hogy a beszéd megjelenésével a megismerés folyamatában a tárgy és a szó kölcsönösen helyettesítheti egymást. A tárgy meglátása a szóképet, a szókép pedig a tárgy képzetét ébreszti fel bennünk. Az általa vázolt pszichés reflexek sorából megemlítendő az ítélet és akarat. Ezek esetében gátló reflexek létezését tételezi fel. Tudja és hangoztatja is Brown-Sequard nyomán, hogy az agyvelő mind gátló, mind serkentő hatást gyakorolhat a gerincvelői központokra. Ez a gátló mechanizmus pedig erősíthető vagy felfüggesztheti a reflextevékenységet. így pl. az érzelmi megrázkódtatások időlegesen felfüggeszthetik a nyálszekréciót, a légzést stb. Nem kétséges, hogy a kérgi gátlás szerepének megítélésében Deleanu helyes úton jár. Sajnálatos módon azonban nem sorakoztat fel kísérletes adatokat e kérgi gátlás létezése mellett. Azt sem bizonyítja, hogyan válik ez a kérgi gátlás a többi tudatos tevékenység alapjává. A reflextevékenység törvényeiről szólva Deleanu megelégszik a Pflüger által megfogalmazott általános reflextörvények kifejtésével, és fel sem veti a tudati működésben megnyilvánuló sajátos reflextörvények létezésének lehetőségét. A fiatal román tudós felfogásának előremutató vonása determinizmusa. Az anyag és energia megmaradásának és átalakulásának törvényét a központi idegrendszer tevékenységére is kiterjeszti. Ez képezi evolucionista nézeteinek alapját. Egész felfogásán vörös fonalként húzódik végig következetes darwinista állásfoglalása. Georgescu-Deieanu nézetei jelentős mértékben magukon viselik Richet felfogásának bélyegét. Azoknak állandó korlátja marad biologizmusuk. Ez akadályozza meg abban, hogy a mechanikai és biológiai, valamint a biológiai és a szociális jelenségek
