Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Spielmann József: Adatok a nervista eszmék történetéhez Romániában

ADATOK A NERVIST A ESZMÉK T Ö B T É N E I É II E Z Jï O M Ä 1\ IÁBA i\ írta : prof. SPIEL M ANN JÓZSEF (Tirgu Mures Marosvásárhely, Román Népköztársaság) A nervista eszmék első képviselőivel már a XVII. században találkozunk. Descartes-ig és tanítványaiig, majd Hallerig és követőiig nyúlnak vissza azok a kísérletek, amelyek a központi idegrendszer irányító szerepét a szervezet összes működéseiben kidomborítják. De a kísérleti tudomány hiánya, az idegrendszer élettanára vonatkozó ismeretek alacsony színvonala elvitathatatlanul, és negatív értelemben nyomja rá bélyegét ezekre a túlnyomó többségükben spekulatív jellegű törekvésekre. A diadalmasan kibontakozó kísérleti természettudomány új lendületet ad, új alapot biztosít a nervista felfogások számára is. Különösen fontos szerepet játszott e nézetek természettudományos alátámasztásában Darwin Károh) evolucionista felfogása, mely az élőlények vizsgálatában szilárdan meghonosította a történelmi szempontot. Ivan Mihajlovics Szecsenov orosz tudós elvitathatatlan elsőbbsége, hogy ,,Az agy reflexei" c. 1863-ban megjelent művében megfogalmazza azt az alapvető tételt, mely szerint az élettani és lélektani tevékenység egésze a reflexműködésre támaszkodik. Mint meggyőződéses darwinista, I. M. Szecsenov a reflexben a környezethez való alkalmazkodás eszközét látja. Éppen ez a tevőleges alkalmazkodás teszi lehetővé a reflexek fejlődését és a velünk született reflexeken kívül a szerzett reflexek megjelenését. /. M. Szecsenov műve megdöntötte a lelki folyama-