Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)
Dr. Miskolczy Dezső: Juhász Gyula betegsége és halála
agykéregnek bizonyos elkerített részeit szinte kicövekelni, mert az agykéreg sokszoros rétegeződésben egymás fölé helyezett idegsejtjeinek százmilliói — a sejt végrehajtó szerve, a tengelyfonaluk révén — a tér minden irányában kapcsolatot tartanak fenn mind a mellettük, felettük, alattuk, vagy a szomszédos tekervényekben levő idegsejtekkel, mind pedig a tőlük nagyobb távolságban fekvő lebenyek kéregrészeivel, éspedig szabályos, ,,architektonikus" felépítettségük anatómiai és működéstan i elrendezésben. Szarkiszov moszkvai idegkutató és iskolája igen tanulságos, kéregarchitektonikai vizsgálatai során megállapította, hogy az azonos szerkezettel és bizonyára azonos rendeltetéssel bíró kérgi mezők kiterjedése, tehát felületének nagysága egyénenként eltérő. íme tehát kiderült, hogy az emberi elmeműködés gazdag egyéni változatosságának anatómiai megjelölőjeként minden ember agyveleje fel van ruházva egyéni vonásokkal. Különösen a homloki, a fali és a halántéklebeny egyes kérgi területein belül mutatkozik nagy változatosság, amint arra más kutatók is rámutattak. Schaffet- egy nyelvtehetég, Sántha egy számolóművész agyán észlelte bizonyos fali lebenybeli areák egyénileg nagyobb kiterjedését. Juhász Gyula agyvelejének egyéni sajátossága a parietalis csillagképződésben nyilvánult meg. Arra a kérdésre kell még feleletet adni: milyen működést fejtenek ki a parieto-temp oralis agyterületek? Itt halmozódnak fel a jelzések jelzései (Pavlov), vagyis a külvilág jelzéseinek élményekké, tapasztalatokká átalakult és elraktározott emléktömege, amelyeket a gondolkodás, a beszéd és cselekvés folyamatában minduntalan értékesítünk. Ennyit árulnak el eddig számunkra az élettani kísérletek, s az agyvelő megbetegedései kapcsán észlelt kórtani megfigyelések. Az elraktározott élményi és emlékezeti kincs felhasználása már további, magasabb rendű folyamat, amelyben — amint már fentebb hangsúlyoztuk — nemcsak a homloklebeny, hanem az egész agykéreg vesz részt. Bizonyos, hogy dúsabb sejtkinccsel rendelkező, gazdagabb felépítésű, érzékenyebb
