Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Miskolczy Dezső: Juhász Gyula betegsége és halála

enyhül. Szeptember 1-én már naponta háromszor 50 eseppnél tartunk. Szeptember 5. Lassanként érdeklődik a környezete iránt, társalog betegtársaival, sőt néhány költeményét is előadja nekik. Testsúlya szeptember 10-én már 57,70 kg. Hangulata is tűr­hetőbb, bár reménytelennek látja helyzetét, és nem hiszi, hogy állapota megjavuljon. Esténként néha jobb a kedélye. Gyakori jelenség ez a melancholiásoknál. Hogy a szervezetét áthangoljuk és anyagcsere-tevékenységét, hormonális egyensúlyát kedvező irányba tereljük, 1930. október 27-től december 10-ig — az akkori idők orvosi áramlata szerint — lázkúrát is végzünk a betegen Pyriferrel, de nem sok ered­ménnyel. A karácsonyi ünnepekre hazaengedjük a beteget, de otthon semmivel sem tudta elfoglalni magát, hangulata állandóan borús volt. Visszatérésekor, 1931. január 20-án arról panaszkodik, hogy éjszakánként egy és kettő óra között felébred, és ekkor valami rettenetes kellemetlen érzése van. Nem tud gondolkodni, elveszti tájékozó képességét, az agyát valami szorítja, sötétnek érzi maga körül a világot, úgy érzi, hogy megsemmisül. Napközben is állandóan lehangolt, semmi sem érdekli. Az erősítő kúrának mindössze annyi az eredménye, hogy testsúlya valamivel gyara­podott. Az alvás folyamatossága érdekében altatókat adunk. Ezek­kel az éjszakákat jól átalussza. Viszont, ha nappal ebédután kissé elalszik, megismétlődnek azok a kellemetlen ébredések, amelyek azelőtt éjjel fordullak elő (1931. február 17-i feljegyzés). így telnek a költő napjai, hetei, hónapjai. Hangulata válto­zatlanul borús. Semmi sem érdekli — mondja —, de azért a napilapokat állandóan átolvassa, és esetenként találó kriti­kával él. Szépirodalmi beszélgetésbe, vitába bocsátkozik. A mele­gebb tavaszi napokon a kertben sétálgat (1931. március 13). Május 20. Biztatjuk valamilyen rendszeres munkára, hogy a szellemi foglalkozás újból való megkezdéséhez szoktassuk. Az eredmény vers lett. (Ez azonban hiányzik a kórrajz-köteg­ből, bár eredetileg odatette Benedek Árpád dr., az akkori keze­lőorvosa [6]).

Next

/
Thumbnails
Contents