Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Ringelhann Béla és dr. Soós Imre: Adatok az Egri Orvosi Iskoláról, kezdeményezőjének és tanárának, Markhót Ferencnek működéséről

módon folytatta a továbbiakat." Az utóbbi állítások igazolására két püspöki nyilatkozatot is mellékel, amelyeket azonban eddig nem sikerült megtalálnunk [5], Kétség nem fér hozzá, hogy az „Allerhöchste Begnehmigung" királyi vagy helytartótanácsi engedélyt jelentett. Markhót az uralkodó előtt bizonyosan nem mert volna hivatkozni erre, ha nem lettek volna meg hozzá az írásbeli dokumentumai. A szűkszavú és meggondolt Eszterházy püspök bizonyító irataira való hivatkozás is érv a legmagasabb helyről jövő engedély mellett. Mikor és hogyan vonták vissza ezt az engedélyt? Okkal tételezhetjük fel, hogy az első évet sikeresen befejező egri orvosi fakultás és a siettében megindított nagyszombati orvosi kar között összefüggés van. Az egyik léte és sikere indítja meg a másodikat, amely viszont puszta létével jogalapot ad arra, hogy az elsőt megszüntessék. Hiszen 1769-ben az államtanács elutasítja a magyar kancelláriának a nagyszombati orvosi kar ügyében tett előterjesztését [3]. A bécsi kultúrpolitika a két rossz: Eger és Nagyszombat között a kisebb mellett dönt. Másképpen el sem képzelhető, hogy miért kell Nagyszombatot előtérbe helyezni, ahol a feltételek sokkal rosszabbak, mint Egerben, ahol már készek a tervek a kor és az egész magyar építőművészet egyik legnagyobb és legszebb alkotásának, az „Univesitásnak", a jelenlegi Pedagógiai Főiskolának megépítésére. Ez az épület méltón fogadhatta volna falai közé az orvosi fakultást. Egerben a 30 ágyas Irgalmas Kórház — modern kifejezést használva — mint klinika segítette a gyakorlati tanítást [6]. Nagyszombatban csak négy évvel az orvosi fakultás megindítása után, 1771-ben, erélyes királyi leiratra nyílnak meg a városi kórház kapui az orvostanhallgatók előtt, addig gyakorlati képzés ott nem is volt [3]. Egerben is működik magasabb szintű jogi iskola, a Foglarianum, és a teológia rangjára emelhető papnevelő-szeminárium; az egyetem alapításához szinte minden készen áll. Kezdettől fogva a bécsi orvosi kar vetette a legtöbb gáncsot az induló magyar orvosképzés elé. Jogosan féltek attól, hogy Bécsből Eger nehezen ellenőrizhető, nem tudni, nem kap-e kedvet az önállóságra, nem lép-e le a bécsi járószalag-