Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)
Dr. Ringelhann Béla és dr. Soós Imre: Adatok az Egri Orvosi Iskoláról, kezdeményezőjének és tanárának, Markhót Ferencnek működéséről
Találtunk egy újabb adatot, amely azt bizonyítja, hogy Eszlcrházy és Markhót gonddal és igényességgel fejlesztették a megkezdett oktatást. Eszterházy 1770. nov. 14-én Bécsből írja Markhótnak a következőket: ,,Nagy örömömre szolgál, hogy ön az orvosi iskola első tanévét olyan dicsőségesen fejezte be. A jövőre nézve remélem, hogy a hátralevő kurzust még dicsőségesebben folytatja. Beszéltem Kresowsky Adalberttel, akit nekem a botanika professzorának ajánlottak. Ügy látom, nem alkalmas erre a feladatra. Mégis úgy látom, hogy felfogadása ügyében jobb lesz Egerbe való visszaérkezésem után dönteni, amikor elbírálhatom majd az Ön kérését is, melyben a szeminárium részéről fizetésemelést kér. Minderről a személyes megbeszélésünk után döntünk" [2j. A hazai történetírás sokáig adós maradt az Egri Scola Medicinalis működésének ismertetésével és értékelésével. Olyan kiváló kutató, mint Győry Tibor sem ismerte fel jelentőségét, és néhány szóban a lekicsinylés hangján mond bírálatot erről a jobb sorsra érdemes kezdeményezésről [3]. Az újabb hazai egyetemes orvostörténeti munkák közül egyedül (iortvay méltatja az egri Scola Medicinalist [4], Mi úgy érezzük, a magyar orvostörténeti kutatás adóssága ma is fennáll az egri kezdeményezéssel szemben. Ma sincs feltárva, hogy milyen szerepe volt a korai halálra ítélt egri orvosi iskolának a nagyszombati orvosi kar működésének megindításában. Érdemes lenne felfejteni azokat a szálakat, amelyek összekötötték a Bécsből irányított közigazgatás és kultúrpolitkia szövetébe fonódva az egri és nagyszombati orvosi fakultást. Hogy voltak ilyen szálak, arra egyelőre csak következtethetünk. Egy következtetési alap az a tény, hogy az egri Scola Medicinalis működését legfelsőbb engedéllyel kezdte meg, majd később az engedélyt visszavonták. Ujabban megtaláltuk Markhót 1784-ből keltezett panasziratát, amelyet az akkor uralkodó II. Józsefhez nyújtott be. Ebben magáról írja, hogy ..elsőként dolgozott ki tervezetet az orvosi stúdiumok bevezetésének szükségességéről Magyarországon" és ..legfőbb engedély és püspöki hozzájárulás alapján az egri orvosi katedrán mint nyilvános oktató általános megelégedés mellett fejezte be az első stúdium évét és hasonló