Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Hetényi Ede: A megelőző orvoslás szemlélete Weszprémi István munkásságában

amelynek aktualitása ma sem szűnt meg, a prevenció. A sáros debreceni utcákat rovó, tépelődő Weszprémi orvosi nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a rendkívül fontos felismerés, hogy az orvos feladata nemcsak a betegségek gyógyítása, hanem talán még inkább azok megelőzése. Erről a kérdésről vallott nézete modern, természettudományos és egyértelmű: „Ritka az — írja — a'ki értelmes Orvos Doktornak tanátsával kívánna élni máskor, hanem midőn meg-betegednek, holott arra kellene vigyázni kiváltképpen, hogy meg-ne betegednének, és a'Nyavalyáktól eleve oltalmaztatnának." Nézzük már most ezek után, hogy a fentiek szellemében az egészségügy különböző területein milyen ténykedést fejtett ki Weszprémi. Abban az időben leginkább pusztító járványok sújtották a népet. A bevezetőben idézett mondatból világosan kitűnik: felismerte, hogy a járványok terjedésére milyen befolyást gyakorolnak a bevándorlások és a nagy népmozgalmak. Ez abban az időben — a török pusztítás utáni nagy betelepülések idejében — hazánkban különösen fontos probléma volt. Mi volt a tennivaló? Védőoltások. így tennénk ezt ma is, és így vélekedett Weszprémi is. Már Londonban felkeltette érdeklődését a betegségek megelőzésének egy igen fontos területe, nevezetesen a fertőző betegségek elleni védőoltások problematikája. Londonban jelent meg első, világviszonylatban is jelentős orvosi dolgozata a pestis elleni oltásokról Tentamen de Inocidanda peste címmel. Művét minden európai országban elismeréssel olvasták, de több éves külföldjárása közben sem feledkezett meg távoli, kicsiny, szegény hazájáról. A könyvét idegenben, idegeneknek írta, de közben állandóan haza is gondolt, a betegségektől és idegen elnyomástól elnyomorodott népére. „Ha van még ország — olvashatjuk említett munkájában — úgy elsősorban hazám az, amely inoculatióra szorul." Abban az időben a másik nagy csapást a himlő pusztítása jelentette. Virágzó települések váltak néptelenné a dühöngve átvonuló járvány után. A népét szerető tudós nem nézhette ezt tétlenül, ezért behatóan foglalkozott a himlő elleni védőoltások kérdésével is. Általános, mindenkire kiterjedő oltási