Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Réti Endre: Darwinista humanizmus Apáthy és Lenhossék szemléletében

háború abból még nem lett volna századunkban, ha gazdasági hatalom és érdekellentétek miatt azt társadalmi csoportoktudatosán nem szervezték volna. Vegyünk elő egy másik tételt, pl. az emberi fajták egyenértékűségét. Darwin, aki megfordult az öt világrészen, és mások beszámolóin keresztül saját tapasztalataira is támaszkodott, nem valamiféle mechanikus egyenlőséget értett az emberek között, hiszen nyilvánvaló különbségek vannak még a fehérek, pl. a mediterrán típusú és a skandináviai emberek külsejében, temperamentumában is. A testi és szellemi képességekkel kapcsolatban azonban így ír Darwin: ,,Az ember élő fajtái . . . nagyon sok pontban hasonlónak mutatkoznak . . . Ugyanez a megjegyzés éppoly jól vagy még jobban illik a leginkább különböző emberfajták szellemi hasonlatosságainak számos pontjára. Az amerikai bennszülöttek, a négerek és az európaiak olyan mértékben különböznek egymástól szellemileg, amilyen mértékben három fajta csak különbözhet; mégis, amikor a «Beagle» fedélzetén a tűzföldiekkel együtt éltem, állandóan megleptek azok az apró kis jellemvonások, amelyek azt mutatják, mennyire hasonlítanak hozzánk gondolkodásukban." Meg volt győződve az emberi faj egységes származásáról, amit így is kifejezett: „Minthogy valószínűtlen, hogy a különböző emberfajták egymástól függetlenül tettek volna szert azokra a jelentéktelen hasonlóságokra, amelyet közöttük testi felépítés és szellemi képességek tekintetében megfigyelhetünk . . . nyilván hasonló tulajdonságokkal felruházott ősöktől örökölték őket." Apáthy az amerikai négerekkel kapcsolatban foglal állást ebben a kérdésben. Megállapítja, hogy az Egyesült Államok ,,f aj egészségügyi intézkedések" címén a tudomány eredményeinél: meghamisításától sem riad vissza, főleg akkor, midőn a szerecsen fajtának eredendő alsóbbrendűsógét kell. kimutatnia. Kötelessége alól, hogy a szerecsen fajta művelésére annyit tegyen, amennyit tesz a fehér fajta érdekében, azzal bújik ki, hogy ,,a szerecsen fajtának magasabbrendű kiművelésére fordított fáradtság ugy is hiábavaló lenne." Lenhossék szerint viszont ,,a tiszta, minden más tényezőtől mentes faji küzdelem legvilágosabb alakban az észak-amerikai