Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Gálfi Béla és dr. Schenker László: A pszichiátriai munkaterápia története

az első világháború után Simon munkássága a güterslohi intézetben. Azt tűzte ki célul, hogy megakadályozza a beteg állapotának rosszabbodását. Hangsúlyozta, hogy a beteg személyiségében mindig maradnak ép összetevők, amelyekre építeni Lehet. Ebből kiindulva következetes munkával egyre inkább háttérbe lehet szorítani a kóros jelenségeket, és a beteg állapotában stabil kompenzációt lehet elérni. Nem fogadta el a felelőtlenség elvét, hanem aprólékos következetességgel igyekezett a betegben a felelősségérzetet fokozni, sokszor meglepő eredménnyel. Határozottan állította, hogy minden rossznak a gyökere a tétlenségben van. Az egészséges élet alapja a tevékenység. Súlyt helyezett arra, hogy a beteg minél jobb kapcsolatot építsen ki környezetével. Ennek érdekében módszeresen megszervezte a beteg szabad idejét is. Fontosnak tartotta a gyógyulás érdekében, hogy az intézet minden dolgozója lelkesedéssel végezze a foglalkoztatás munkáját. Leszögezte, hogy a munkát vezető ápolónak nem az a feladata, hogy a beteget dolgoztassa, nem is az. hogy a beteg helyett dolgozzék, hanem dolgozzék együtt a beteggel. Az ápoló tevékeny részvétele a legjobb biztosítéka annak, hogy a munka a beteg számára a felszabadulás érzését megadó, gyógyító tevékenység legyen. 1829-ben jelent meg Simon ismert munkája. Állandó harcot vív az egyre aktívabb betegellátásért. Kimagasló eredményeit elismerik, módszerét alkalmazzák világszerte. Csak a legutóbbi időben hangzott el olyan kritika Janz és Hillers részéről, hogy Simon módszerének bizonyos egyoldalúsága sokszor megnehezíti a kezelést; a munkacsoportokban bizonyos merevség, személytelenség ismerhető fel, a kollektív elnyomja az egyénit. Ezek a szerzők is elismerik azonban Simon rendkívüli érdemeit. További lendületet adott a munkaterápia fejlődésének Pavlov tanítása. A feltételes reflexek tana és a kérgi folyamatokról szóló tanítás lehetővé tette, hogy vizsgálatokat végezzenek a munkaterápia elméleti megalapozására, és hatásmechanizmusának meg ismerésére. 1920 és 1930 között a Szovjetunióban Protopopov végzett kiterjedt vizsgálatokat. A beteg számára teljes nyugalmat igye-