Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)
Dr. Hetényi Ede: Weszprémi István: A Kisded Gyermekek nevelésekről való Rövid Oktatás c. könyvének 200 éves jubileumára
vonja, sem felesleg haszontalanul reájuk nem vesztegeti: sőt sokkal boldogabbaknak lehet azokat e' részben mondani azért, hogy tsak egyedül a' Természet által, ama' Nevelésben hibázni nem tudó jó Dajka által a' Mértékletességeknek tsalhatatlan Réguláji szerént illendőképen tápláltatnak." Később így folytatja ezt a gondolatot: ..Míg a' Gyermekeknek Ereje Természeti frisségében meg-marad (sokkal erőssebb és egésségesebb a' Gyermek midőn születik, mint sem mi azt gondoljuk), addig mind kiált, el-nem szenvedheti, hogy Természete szükségtelenül megterheltessék, azt magáról egész erővel kívánja el-hárítani." Az utóbbi idézetet úgy is magyarázhatjuk, hogy az erős, egészséges csecsemő, ha nem adaequat milieube kerül, azaz „szükségtelenül megterheltetik", eleinte igyekszik azt magától elhárítani — túltáplálás, hányás stb. Azonban folyamatos és állandó megterheléskor tovább alkalmazkodni nem tudván, kóros állapot következik be — vagy — Weszprémi szavaival folytatva a fenti idézetet — : ,,. . . de ellene ugyan tsak tellyességgel nem állhat, meg-hizik, fel-fuvódik, a' felesleg való és az erőszaktétel el-nyomja, erejében megfogyatkozik, el-lankad, meg-tsügged, le-tsendesül ..." Hastekerés, a' sok Bél-menés; 'sa't. után a' Nyavalya ki-üti, végezetre meg-is hal." A leírásban a krónikus táplálkozási ártalom következtében megbetegedett, atrophias csecsemő képét fedezhetjük fel, aki végül is akut dyspepsias panaszok miatt pusztul el. Mintegy betetőzi ezt a természettudományos gondolkozást — hitet tevén a dolgok tudományos, materialista magyarázata mellett, elvetvén minden babonát — azzal, amikor így ír: „.. . az Aszszony Népnek gyalázatjára említeni kén szerittetem, hogy vágynak ollyanok, kik mind a' Szülés közben, mind annakutánna holmi haszontalan babonaságot visznek végbe, mind az Anya, mind a' Kisded körül: de én mindazokat el-nem hiszem, e' végre igen jó volna valamimódon annak végére menni Nemcsak szemléletében mutatkozik időtállónak Weszprémi munkája, hanem azonban a konkrét tanácsokban és megállapításokban is, melyeket a csecsemőápolás szinte minden fontos kérdésében elfoglal. Az öltöztetés problémájáról szólva, kitűnik, hogy az ő korában igen elterjedt volt — különösen a mó6« 83