Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)
Dr. Raffy Ádám: Blandrata György olasz orvos és a XVI. századbeli Erdély közegészségügye
tikusé, követé, diplomatáé. Elképzelhetetlen, hogy állandó premier plánban való szereplése mellett akár ellenségei, akár barátai legalább egy-egy odavetett megjegyzéssel ne érintették volna orvosi erényeit, vagy hibáit. A vele kapcsolatos, vagy egyenesen vele foglalkozó irodalomban azonban egészen Malacarnéig mindössze egy-egy futólagos és érdektelen megjegyzésre akadunk. Például megtudjuk, hogy Izabella királyné súlyos betegsége egy ízben nem javult Blandrata kezelésére ; elhívatták tehát Szebenből Brenner doktort, aki 10 nap alatt meggyógyította a királynőt. Egy másik helyen viszont Bruto, a Báthory István udvarbeli olasz történetíró megemlékezik Blandratáról, aki szerencsésen meggyógyította őt. Maguk az erdélyi jezsuiták is dicsérik, hogy „jóllehet ariánus", mégis igen gondosan kezeli őket. Mindez azonban sem pozitív, sem negatív értelemben nem jelent semmit, s nem több, mint amennyi akármelyik falusi orvosról elmondható néhány évi praktizálás után. De Blandratánál, éppen Malacarne magasztalásai után, feltűnőnek kell nevezni hosszú pályájának orvosi eseménytelenségét, amikor egyébként nála sokkal szürkébb egyéniségeknek e korból jelentős orvosi ténykedését az orvostörténelem méltán jegyezte fel. Csak néhány nevet említünk: Valentin Krausz, Johannes Saltzmann, Paul Kyr, Sebastian Pausner, Joseph Brenner, Thomas Jordanus. Bármennyire szeretnők is az ellenkezőjét bizonyítani, mégis az objektív igazság feltétlen tisztelete folytán meg kell állapítanunk, hogy Blandratának mint orvosnak a nevét a medicina területén egyetlen ténykedése sem örökítette meg. Mégis, mi tehát annak az oka, hogy Erdély határain is jóval túlmenő jelentőséggel egyike lett kora legérdekesebb, legproblematikusabb egyéniségeinek? Blandrata rendkívül szétágazó politikai és diplomáciai tevékenységet fejtett ki nemcsak Erdélyben, de Lengyelországban és a Habsburgok oldalán is. Báthory István erdélyi fejedelemnek, a pádovai egyetem egykori kiváló hallgatójának lengyel királlyá történt megválasztása Blandrata diplomáciai zsenialitásának köszönhető. Rendkívüli befolyását és tekintélyét az erdélyi és lengyelországi uralkodók, a bécsi udvar,