Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)
Dr. Hornyánszky Károly: A hippokratesi Corpus dermatológiája
pózó sebre még a Ê'XKOÇ èo"9rô|uevov is használatos volt. Ma már az esthiomenos terebrans, mint a lupus vulgaris synonimája elavult és szintén csak a múlt század francia irodalmában találjuk meg az esthioméne elnevezést, értve alatta a legkülönbözőbb folyamatokat: fekélyes tuberculotikus elváltozásokat, III. syphilist, carcinomát stb. Az egyes helkosú bántalmak leírásából határozottsággal következtetni a mai ismeretekre a legtöbb esetben nem lehet. Gyakran olvashatunk a Gorpusban a testen elszórva, a genitaliákon, a szájban levő fekélyes elváltozásokról, melyekről a legjobb esetben azonban csak annyit tudunk meg, hogy könnyebb v. pedig súlyos betegség, hirtelen minden ok nélkül lepik el az egész testet v. annak egy részét, vagy pedig hosszú idő alatt terjednek. „Lesoványodott, erősen izzadó betegeknél, ha halvány fekélyecskék (eXKÚbpia rreXibva) törnek elő a testen, halálos (chronicus sepsis?). (VI. 324.) — A terminthos-hoz (gyanta, furunculus?) hasonlított helkosok nyilván a mai pyoderma csoportba tartoznak. — Mintha egy jelenlegi orvosi könyvből tévedt volna a hippokratesi iratok közé az a pár sor, melyben ,,a levegőről, vízről, helyekről" c. könyv szerzője ,,az idősebb emberek alszárán keletkező és életük végéig fennálló nyílt sebeket" (ulcus cruris) a láb vénáinak tágulásával, varixokkal (xipooc) hozza összefüggésbe. (II. 28.) A gümősen collipaaló bántalmaknak elterjedtsége az ókorban kétségtelen azon nagyszámú leírásokból, amelyek szerint évekig tartó fekélyek, amelyek lassan terjednek a felületen és a mélybe is gennyeznek, fistulákat (auppfyújbea) képeznek, ráterjednek a csontra is, azok elgennyednek, nekrotisálódnak (ocpaxeXiouoc) és darabokban kilökődnek, ami által egyes végtagok néha egész megcsonkíttatnak. ,,Az elhalt csont kilökődésénél keletkező hegek üregesek." Következtethetünk syplúlisre is és más infectiós granulomákra. Fekélyek hosszú időn át terjedve oly pusztítást visznek végbe, hogy az arc, törzs, egész végtagok lecsupaszíttatnak és a „csont szabadon látszik". Ugyancsak sarjadzásos, azonkívül rosszindulatú daganatokra kell gondolnunk, amikor azt olvassuk, hogy hosszabbrövidebb ideig fennálló daganatok kifekélyesednek s ily módon „sebek keletkeznek belőlük" 7
