Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)
Adattár - Dr. Varga Lajos: A Budapesten 1884. február 17-én tartott népgyűlés az ipartörvény módosítása tárgyában
„Nagyméltóságú Péchy Tamás, Országgyűlési Elnök Ürhoz! Kegyelmes Urunk! A legmélyebb tisztelettel alulírottak, mint a f. évi február hó 17-én Budapesten tartott népgyűlés elnöksége, megbízatásunkhoz képest bátorkodnak a népgyűlésnek az ipartörvény módosítására vonatkozó határozatát, Nagyméltóságod elé terjeszteni. A ma 1884. február hó 17-én Budapesten tartott népgyűlés kimondja : hogy nem helyesli a kormánynak eljárását, melyet a jelenlegi ipartörvény alkotásánál követett, még pedig a következő okoknál fogva: 1. A munkásosztály azt várja a kormánytól, hogy hasonlóan, mint más országokban, az ipartörvényjavaslatot idejekorán nyilvánosságra fogja hozni, hogy az érdekelt köröknek elég idejük legyen a javaslatot behatóan bírálni és megvitatni. 2. A társadalmi életet olyan mélyen érintő törvény alkotásánál helyén lett volna, hogy a különböző iparágak munkásai és iparosai kebeléből szakférfiak véleménye az ipar és munka viszonyaiból keletkező viszályokból, úgy mint bérviszályoknál is, mint választott bíróság közösen dönthessenek. a) A munkások köteleztetése mellett, hogy betegségek esetére valamely biztosítási pénztárhoz tartozniuk kell, köteleztessék egyszersmind minden munkaadó, gyáros és vállalkozó is, hogy az általuk foglalkoztatott munkások baj esetei elleni biztosítása czéljára, sajátjukból egy bizonyos összeggel hozzájáruljanak. E czélra a legalkalmasabbnak bizonyul a Budapesten székelő és az egész országra elágazó „Általános munkás-betegsegélyző- és rokkant pénztár" rokkantbiztosítási intézménye. b) A munkások egészsége és élete megvédése iránti felelősség világosan és határozottan fejezendő ki és szigorú megtartása biztosítható. A gyárak felügyelete munkások kebeléből választott felügyelőkre bízandó, kik az iparhatóságoknak működésükről rendesen jelentést tenni tartoznak.
