Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)

Dr. Birtalan Győző: Alkímia és az európai feudalizmus

nál több házat vásárolt, templomokat és kórházakat alapított. A bölcsek kövének rejtélyét azonban nem leplezte le, erről csak ennyit mondott: ...Istennek tetsző dolog mindenkinek aranyat csinálni." Flamel ügyes, szorgalmas üzletember lehetett. A könyvkiadás és kereskedés az ő korában óriási üzletekre is lehetőséget adott. Figuiernek ez a magyarázata elfogadhatónak látszik. Ami pedig a kerté lést és a sokatmondó célzásokat illeti, ez az alkímia etikájához tartozik. A Flamel-féle templomok némelyikén a homlokzaton, vagy egy-egy színes ablaküvegen látható az alapító képe. meghajlottan térdeplő helyzetben, szimbolikus figurákkal körülvéve, szalagos feliratokkal övezve, melyek azt hirdetik, hogy a földi világ nyomorult hiúság. A XVI. században megjelenik az újabb típusú alkimista. Nem egyházi férfiú többé, nem is annyira a teológia istenével szövetkezett, mint inkább a természet istenével vagy isteneivel. Példakép a nagy Paracelsus és a róla növekvő legenda; bár Paracelsus igen alárendelt jelentőséget tulajdonított az alkímiának. Az ő perspektíváit ilyen mondatok érzékeltetik: ,,...a művészetek (tudományos ismeretek) nincsenek elzárva egy országban, hanem az egész világon szét vannak szórva. Nem egy emberben és nem is egy helyiségben találhatók, hanem összegyűjtendők, összeszedendők, megkeresendők ott, ahol vannak." Más helyen írja: ,,. . .az írást betűről betűre tárjuk fel, a természetet országról országra. Egy ország gyakran egy lap, ez hát a Codex Naturae, melynek lapjait forgatni kell.'' Paracelsus teremtő képzeletét más egyéb régi könyvek már nemigen láncolták le. Viharvert, erőszakos emberek e század alkimistái. Profeszszorok, vagabundok, boszorkánymesterek, akik friss érzékenységgel, de illuminait vágyakozással állnak a jelenségek előtt. Ez a fausti attitude végső kialakulásának ideje. Bragadino mester fekete kutyákkal jár, amelyeket a hatalmában álló démonoknak tekint. Thurneyser üvegben tartotta szellemét, melyről csak halála után derült ki, hogy olajban konzervált skorpió. Boni azt híresztelte, hogy munkájában honion culusa segít neki. Vegyünk szemügyre röviden két alkimistát, akik 1585 november 26-án délelőtt érkeztek Selmecbányára. Messziről jöttek,