Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)

Dr. Hornyánszky Károly: A hippokratesi Corpus dermatológiája

lődik, máskor hirtelen lepi el nagy területen a testet. Galenos commentárjában a leprát bőrkeményedéssel és viszketéssel járó kiütésnek tartja, ami pikkelyképződéssel jár és néha a bőrfelület nagyobb részét elborítja. „A lepra ha nedvedzik, hasznos lehet a szervezetre." Ezen furcsán hangzó nézet megfejtéséhez a hippokratészi humoralelmélet szolgál magyarázatuk A testben keringő kóros nedvek kijutva a bőrfelületre, megszabadítják a beteget belső bajaitól. Minden hasznosság mellett azonban fontos a kezelés. Főgyógyszer a vízben oldott mész és meleg lemosás. Az ecetes borogatás különösen körömlepránál (ővuE Xenpóc) jó. Legkönnyebb a gyógyítás fiataloknál vagy kezdeti stádiumban. Az epidémiák 5. könyve szerint egy athéni polgárnak a bőre olyan volt, mintha leprás lenne, erősen viszketett és annyira „megvastagodott, hogy sehol sem lehetett megfogni". Orvosai tanácsára a melosi meleg fürdőbe ment, ahol bőrbajától szerencsésen megszabadult. (V. 208.) A Corpusban előfordul a húgyhólyag leprája is. Azt hiszem nem sokat tévedünk, ha egyszerű hólyaghurutra gondolunk s így ez csak megerősít a lepra általános alkalmazásának felfogásában. A ionosnak — ha közelebbről nem is ismerjük — fentebb említett származásából következtethetünk hámlással járó bőrelváltozásának jelentésére. A latin nyelv a lopost /típusként vette át; a farkas szóhoz tehát semmi köze. A mai napig annyira általánosan bőrfarkasnak ismert elnevezés, azon magyarázattal, hogy ezalatt fekélyesedéssel járó, „éhes farkas módjára harapódzó" bőrbetegségeket értettek, mint ahogy nálunk Manardus, II. Ulászló és II. Lajos királyok udvari orvosa kifejezi: „quasi lupus famelicus proximas sibi carnes exedit", jellemző példája az évezredeken át helytelenül meggyökeresedett tudós népetymologiának. A hippokratesi kornak, mint látni fogjuk, megvoltak a maga külön találó elnevezései a szélein tovaterjedő fekélyes bőrbántalmakra s a lopós szót ily értelemben nem használta. Ugyancsak a lepein igéből származó Xeuíc és Xémov a különböző hámalakokat, illetve a nyelv differenciálatlansága folytán a pörköt is és mint erythron lepion a vart jelentette. — Ma már a lepidosis mint az ichthyosis synonimája elavult.