Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)

Grynaeus Tamás: Nadály és nadályosok

Nagykamarás Sz. E. dr. Szabó Erzsébet, sz. 1935. (Gyűjtés helye: Budapest, 1961. dec.) Fehérgyarmat N. T. Nagy Tiborné, sz. 1937. (Gyűjtés helye: Budapest, 1962. jan.) Idézett és felhasznált irodalom 1. Erdélyi József szerint a nadály szó etymologiája : Okány, Ladány, Nadány helynevek (és a Nadányi családnév) jelentése : sármező, ahol ladikkal járnak, a ladikot rúddal tolják. Nadály = csónaktoló rúd. A pióca : rúdféreg, rúd alakú féreg. A pióca szó ugyanezt jelenti: pi = kicsi, piong = kicsi rúd. rudacska. (Erdélyi József: Árdeli szép dold, Bp. 1942. p. 9. és szóbeli közlés.) 2. Varjas Béla: XVI. századi magvar orvosi könyv, Kolozsvár, 1943, p. 406 (vö. uo. p. 582.) 3. uo. 448. 3/a Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis, 1774-es kiadás, p. 265. 4. Takáts Sándor: Régi magyar asszonyok. Batthyányné, Zrínyi Dorica című fejezetben, p. 138. Idézve a körmendi ltr. Missiles anyagából. 5. A pi-ti „iszik" frequentativ pija-származékának -va képzős alakja. Az -ica és -tka deminutiv képzők. Kniezsa I.: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Bp. 1955. p. 422 — 23. 6. Szamota I.: A Murmelius-féle latin —magvar szójegyzék, 1533-ból, Bp. 1896. p. 19. 7.1. pl. Győrffy L: Nagykunsági krónika (III.) Bp. 1955. p.52. 8. Németh L.: Magyarság és Európa, Karácsony Sándor: A magyar észjárás, uő.: Ocsúdó magyarság, Oláh Andor: A természet szolgái (kézirat). 9. Győrffy i. m. p. 64. 10. Szűcs Sándor: Ludas Matyi cimborái, p. 5. (Jászkúnsági füzetek). 11. Herman Ottó: A magyar halászat könyve. Bp. 1887. p. 474. 12. Dutka Ákos: A Holnap városa. Bp. 1955. p. 29-30. 13. Kiss Géza: Ormányság Bp. 1937. p. 56.